Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 17. kedd, a téli rendkívüli ülésszak 2. napja - A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - HORVÁTH TIVADAR, DR. (KDNP)
108 eddig elmondtam, ez az idézet annyit tesz, hogy a kormá nyzat a környezeti problémák, aktív befolyásolásának döntő részéről lemond, és a gazdasági szerkezet spontán átrendeződésétől várja a feszültségek enyhülését. A Kormány feltehetőleg arra számít, hogy a magyar gazdaság jelenlegi átstrukturálódása környezeti szempontból előnyös lesz, azaz a hagyományosan túlfejlesztett, energiaigényes és környezetszennyező iparágak rovására előtérbe kerülnek a környezetbarátabb szolgáltató és pénzügyi szférák. Azt hiszem, hogy ilyenre nem szabad számítanunk. A közvetlen külfö ldi tőkebefektetések révén az országba jutó technológiák potenciális hatásait is feltehetően pozitívan ítéli meg a Kormány. A külföldi működőtőke beáramlását a kormányzat adókedvezmények révén pozitív diszkriminációban részesíti. Elismerve a külföldi működ őtőke beáramlásának pozitív hatásait, vakság ugyanakkor azt gondolni, hogy ez a hatás egyértelműen pozitív, természetesen környezetvédelmi szempontból. A Kormány meg sem próbálja a közvetlen külföldi befektetések azon részének negatív diszkriminálását, ame ly a laza környezetvédelmi szabályozás és az alacsony környezeti igényesség miatti költségelőny kihasználása céljából jön hazánkba, noha e negatív diszkrimináció a piackonform közgazdasági szabályozás révén is lehetséges. Ma még sem a privatizáció során, s em a vegyesvállalatok alakításakor nem feltétel a környezeti hatástanulmány elkészítése. Itt van a működőtőke, a bejövő működőtőkének az érdekeltsége. Véleményem szerint a szigorú, a hazai értékeket védő környezeti szabályozás nincs elriasztó hatással a kü lföldi befektetőre, sőt épp azt érzékelhetik, hogy valóban európai országba hozták pénzüket. A külföldi tőkének azért a részéért pedig nem kár, amely a környezetszennyezés adta lehetőségek elakadása miatt riadna el a magyarországi befektetésektől. Tisztelt Ház! A Kormány – úgy érzem – semmit nem tett a környezetvédelem gazdaságpolitikai eszköztárának korszerűsítésére. A környezeti politika eszközrendszerének kidolgozása, termékdíjak, letétvisszafizetési rendszer alkalmazása, kibocsátási díjak bevezetése és még sorolhatnám – sürgető és mindez ideig elvégzetlen feladat. Az állampolgári akciók lehetőségének megteremtése, a környezetszennyezők jogi felelősségrevonásának megkönnyítése is várat magára. Mindezek után elmondhatjuk, hogy (sajnos) az 1992. évi költség vetési törvénytervezet környezetvédelmi vonatkozásai szöges ellentétben állanak a Nemzeti Megújhodás Programjában lefektetett elvekkel. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Horváth Tivadar képviselő úr, a Keres zténydemokrata Néppárttól. Felszólaló: Dr. Horváth Tivadar (KDNP) HORVÁTH TIVADAR, DR. (KDNP) Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A vitában az önkormányzatok rendelkezésére álló források szerkezetéről szeretnék részletesen szólni. Az önkormányzatok számára 199 0ben bevezetett forrásszabályozási rendszer az alapja a jelenlegi törvényben is szabályozott elgondolásoknak is. Mint szabályozási elgondolás, közelebb áll az önkormányzatokhoz, mint bármilyen más, kiadásokhoz kötött, normatív finanszírozási rendszer. Ez a szabályozás összességében 17%os forrásnövekedést jelent az 1991. évi várható teljesítéshez képest. Részaránya a GDPn belül ugyan csökkenő, az állami költségvetésen belül azonban kisebb mértékben emelkedik. Az állami költségvetésnek azon célkitűzése, ho gy a jövedelemszerzés lehetőségét legalább olyan mértékben biztosítsa az önkormányzatok számára, hogy működőképességüket megőrizzék, a törvénytervezetben megalapozottnak látszik. Tisztelt Ház! Ez az alábbiakból következik. A saját forrásuk bővülé si lehetősége a helyi adókból, a lassan kialakuló vagyoni kör használatából, a vállalkozási tevékenységből messzemenően több lehetőséget jelent az önkormányzatoknak.
