Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. október 22. kedd, az őszi ülésszak 16. napja - Bejelentések: Balogh Gábor jegyző - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - RÁDAY MIHÁLY (SZDSZ) - ELNÖK (Vörös Vince): - KÓNYA IMRE, DR. az ügyrendi bizottság elnöke:
1015 az ülés foglalkozni. Tehát ez az írásbeli válasz nem egy más színtéren zajlik, mint ahogy az előző megközelítésb ől erre következtetni lehetett volna. Mi úgy láttuk, tekintettel arra, hogy a (2) bekezdésben van két nagyon fontos szó, ez a két fontos szó, ez a két szó az, hogy az interpellált "indokolt" esetben és "kivételesen" jogosult írásban válaszolni. Ez a két sz ó azt eredményezi a mi jogértelmezésünk szerint, hogy ezt az indokoltságot és kivételességet a Ház elbírálhatja azon az úton is, hogy ha az interpelláló képviselő azt kéri, hogy kérem, én erre a kérdésre nem 30 nap múlva szeretném a választ megkapni, hanem ennél sokkal rövidebb időn belül, hiszen a válasz annyira sürgős és a kérdéssel kapcsolatos országgyűlési állásfoglalás annyira sürgős, hogy nem várhat 30 napot. Erre az esetre nyújt lehetőséget ez 59. § (3) bekezdése. Mégegyszer mondom, az eredeti interp ellációs jogot annyiban szűkítve, hogy míg az interpellációt a képviselő egyedül is előterjesztheti és ehhez nem kell a Ház többségének véleménye, a sürgősség kimondásához az Országgyűlés többségének álláspontja kell. Tehát az szükséges, hogy a Ház többség e úgy szavazzon, hogy igen, szeretnénk, hogy erre a kérdésre sürgősen válaszoljon a miniszter. Megítélésünk szerint az ügyrendi bizottság álláspontjának elfogadása a Ház többségét fosztja meg attól a jogtól, hogy a minisztertől, a végrehajtó hatalom képviselőjétől sürgős, nagyon rövid időn belül választ kapjon. Én ezért arra kérem a tisztelt Házat, hogy a bizottság kisebbségének álláspontját támogassák, azt az álláspontot, hogy lehet ezt a szabályt alkalmazni írásbeli interpellációknál is, és ennek a szabálynak az alkalmazása révén el lehessen azt érni, hogy rövid időn belül szülessen válasz az interpellációra. Köszönöm a figyelmet. (Taps – Ráday Mihály szólásra jelentkezik.) ELNÖK (Vörös Vince) : Ügyrendi kérdésben kíván Ráday képviselőtársam szólni? Felszólaló: Ráday Mihály (SZDSZ) RÁDAY MIHÁLY (SZDSZ) Igen, elnök úr, hát miután én okoztam ezt a kis kellemetlenséget, amiről mostanáig szó volt, szeretnék hozzáfűzni egy mondatot – ez egyben egy ügyrendi javaslat. Ugyanis én, bár rendkívüli módo n öregszem, emlékszem arra még, amikor Kónya Imre világosan tudott fogalmazni… (Derültség.) És arra szeretném kérni, tegye meg azt a szívességet nekünk, hogy fogalmazza meg azt a lehetőséget, amiről most Hack Péter beszélt. Ugyanis a dolog roppant egyszerű : ha nem jó ez a Házszabály és ilyen komplikáltan lehet csak megmagyarázni, akkor baj van. Akkor én azt gondolom, hogy egyszerűsíteni kell a kérdést. Rendkívüli és indokolt esetekben a miniszterek lehetőséget kapnak arra, hogy 30 napon belül írásban válasz oljanak; amennyiben a Parlament egy sürgősségi szavazáson úgy dönt, hogy ez túl hosszú, akkor nem azt kell írni, hogy a legközelebbi ülésnapon, hanem hogy a legközelebbi interpellációs ülésnapon. És akkor gyakorlatilag a sürgősség azt jelenti, hogy nem 30 napon, hanem egy héten belül kell válaszolnia. Szerintem ez kristálytisztán megoldható. És az ügyrendi javaslatom az lenne, hogy legyen Kónya Imre és az ügyrendi bizottság ebben segítségünkre – vagy a Házszabálybizottság – , fogalmazzák ezt meg jól, haszná lhatóan, és akkor a dolog működni fog. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Kónya Imre képviselőtársunk kíván felszólalni. Felszólaló: Dr. Kónya Imre, az ügyrendi bizottság elnöke KÓNYA IMRE, DR. az ügyrendi bizottság elnöke: Igen. Hát ez, ugye , nem ügyrendi javaslat volt, hanem egy sajátos módon szóban előterjesztett törvénymódosítási kezdeményezésnek tűnt számomra, amit Ráday Mihály mondott. Az ügyrendi bizottságnak azonban nem az volt ezúttal a feladata, hogy Ráday Mihály elképzelésének megfe lelően
