Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. október 8. kedd, az őszi ülésszak 12. napja - A szövetkezetekről szóló törvényjavaslat, valamint a szövetkezeti törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos):
704 A harmadik ilyen szövetkezeti alapelv: a non profit szemlélet elve, amely azt jelenti, h ogy a tagok által befektetett tőke a szövetkezeti tevékenységet szolgálja, és nem olyan tőkeként kíván működni, amelynek célja a befektetők profitszerzése. A befektetett tőke személyhez kötött és nem átruházható; különösen olyanok részére nem átruházható, akik a szövetkezet tevékenységében személyes közreműködésükkel nem vesznek részt. Ezt az elvet véleményünk szerint keményen áttörik a törvényjavaslat 5558. §ai, amelyek a szövetkezeti üzletrészről rendelkeznek. Az üzletrész nem kötődik tagsági viszonyhoz , átruházható, és a nagyságával arányos profitszerzésre jogosít fel. Az új, kialakuló szövetkezetekre a legnagyobb veszélyt azonban nem a kívülállók üzletrésze jelentheti, hanem az, hogy a nagyobb üzletrészt megszerző tagok ragadják magukhoz a szövetkezet irányítását, és a szövetkezet mindenek feletti céljává a profitszerzést tehetik. A negyedik elv: a szövetkezet gazdálkodási eredményeinek visszajuttatása a tagokhoz. Ez történhet az üzleti tevékenység bővítése, a tagoknak nyújtott kedvezményes szolgáltatás ok, szociális juttatások és legtöbbször a szolgáltatási igénybevétellel arányos jövedelemszerzés formájában. Az üzletrész, amely nagyságával arányosan részesedik az eredményből, ezen az elven is, véleményünk szerint, jókora rést üt. Összegezve: megállapíth atjuk tehát, hogy a legfontosabb alapelvek, amelyek a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének normái szerint a szövetkezeteket azzá teszik, a törvényjavaslatban csak számos eltéréssel és kivétellel, áttöréssel érvényesülnek. Miután bevezetőképp leszögeztem, hogy a kereszténydemokrata, keresztényszociális felfogás ragaszkodik ezekhez az alapelvekhez, felmerülhet a kérdés, hogy a törvényjavaslat elfogadhatóe számunkra. Nos, ha a javaslatot önmagában, 40 éves múltunktól eltekintve szemlélnénk, akkor nem lenne elfogadható. Ha magántulajdonon alapuló gazdasági rendszerben élő magántulajdonosok számára akarnánk új törvényt hozni, akkor nem lenne elfogadható. Most azonban egészen másról van szó! Arról van szó, hogy a letűnt rendszer hivatalos szövetkezeti mozgalmán ak az volt a célja, hogy a nyíltan államosítani nem mert földtulajdont és kisárutermelői tulajdont a szövetkezeteken keresztül vonja be a szocialista tervgazdálkodásba, majd magántulajdoni jellegét fokozatosan megszüntetve köztulajdonná tegye. Így jött lé tre a mezőgazasági és ipari termelőszövetkezetekben egy olyan tulajdontömeg, amelynek eredete ma már kibogozhatatlan és visszavezethetetlen. A tulajdontömeg megszüntetését, magántulajdonná való lebontását az átemeneti törvény a vagyonnevesítés intézményéve l kívánja megoldani. Ez az intézmény lesz az üzletrészek fő forrása. Így sajátos módon a szocialista tulajdonból lebomló tőke jelenti a tőkés uralom veszélyét a szövetkezetekben, amely a kis magántőkéket egyesítő szövetkezetekben nem fenyegethetne. Az a vé leményünk, hogy a meglévő és a jelenlegi szövetkezeti struktúrában domináló mezőgazdasági és ipari termelőszövetkezetek társadalmi tulajdona másként, mint igazságos nevesítéssel nem oldható meg, és a nevesítés után a szövetkezetekből nem kergethető ki. Ezé rt – és csak ezért – tudjuk természetesen a szükséges módosításokkal elfogadni mindkét törvényjavaslatot, amelyet a miniszteri expozéval ellentétben nem tartunk végleges szövetkezeti törvénynek – inkább csak átmeneti és ideiglenes megoldásnak – , és amelyne k újrafogalmazása szükséges lesz a magántulajdoni viszonyok megszilárdulása után. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A független képviselőcsoport tagjai a vita későbbi fázisában kívánják elmondani állá spontjukat. A törvényjavaslatok együttes általános vitáját elnapolom. Folytatás várhatóan jövő heti ülésünkön kerül sorára.
