Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. október 8. kedd, az őszi ülésszak 12. napja - A szövetkezetekről szóló törvényjavaslat, valamint a szövetkezeti törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - GLATTFELDER BÉLA, a FIDESZ vezérszónoka:
699 Amikor a szövetkezetekről határozunk, tisztelt Ház, akkor a nemzeti tőke és a nemzeti munka egyik nélkülözhetetlen, alapvető fontosságú részéről dönt ünk. Ha jól döntünk, annak jövőjét biztosítjuk, ha nem, annak jövőjét kockáztatjuk. Jó lenne legalább az alapvető kérdésekben valamiféle konszenzusra jutni itt a Parlamentben, vagyis lényegében abban, hogy a szövetkezetekért törvénykezünk, ne pedig a szöve tkezetekkel szemben. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Glattfelder Béla képviselő úr, a Fiatal Demokraták Szövetségétől. Felszólaló: Glattfelder Béla, a FIDESZ képviselőcsoport nevében GLATT FELDER BÉLA, a FIDESZ vezérszónoka: Nagyon szépen köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Egyetértve mindazokkal, akik ennek a törvénynek a hihetetlenül nagy fontosságát hangsúlyozták, szeretném a sajnálatomat kifejezni amiatt, hogy e z a törvény közel sem tart olyan érdeklődésre számot sem a tisztelt Házban, sem pedig a politikai közgondolkodásban, mint azt más törvények már korábban megkapták. Ugyanakkor furcsának tartom azt, hogy ezt a törvényt az új Parlament megalakulásától eltelt másfél év után tudtuk csak megkapni, és került ide a Ház elé. Ugyanakkor látom azt is, hogy ennek a késedelemnek mélyebb okai is vannak. Én azt hiszem, hogy a szövetkezeti törvény újraszabályozására már e Parlament megalakulása előtt is sort kellett volna kerítenie a korábbi rendszernek, hiszen a társasági törvény már régóta létezik, és vannak NyugatEurópában olyan országok, ahol a szövetkezeti törvényt, illetve a szövetkezetekkel kapcsolatos jogi problémákat a társasági törvényben rendezték. Mivel a társa sági törvény megelőzte a szövetkezeti törvény módosítását, ma már a probléma sokak számára úgy vetődik fel, hogyan lehetne a szövetkezeteket a társaságokkal versenyképessé tenni. Én azt hiszem, hogy ez egy nagyon rossz problémafelvetés, mert a szövetkezete k bizonyos értelemben sohasem lesznek versenyképesek a társaságokkal szemben, pont azért, mert a szövetkezetek feladata nem az, hogy a benne részt vevők számára a lehető legnagyobb tőkejövedelmet biztosítsák, hanem az, amiről már többen beszéltek előttem, például Szabó Iván is, hogy a szövetkezeti tagok számára a piacra lépés lehetőségét megteremtse, valamifajta szociális biztonságot vagy szociális támogatást nyújtson, vagy egy bizonyos ágazaton belül a gazdálkodók stabilitását biztosítsa. Én azt hiszem, ho gy ennek a törvénynek egyik legfontosabb feladata lenne, hogy a szövetkezetekben levő emberek számára, illetve mindazok számára, akik a gazdasági életben részt kívánnak venni, a szövetkezetek alternatívát tudjanak nyújtani a társaságokkal szemben. És most feladata még ennek a törvénynek az is, hogy a szövetkezetekben levő vagyon számára reális mozgási lehetőséget biztosítson, például hogy ez a vagyon a szövetkezetekben kíváne maradni, vagy ezek a vagyonok, ezek egyéni vállalkozásokban fognak a jövőben szer epelni, vagy pedig valamilyen társasági formában fognak a továbbiakban működni. E célok megvalósítása érdekében én a törvényhez három területen szeretném a Fidesz álláspontját elmondani. Úgy gondolom, hogy ezek olyan kérdések, amelyeknek a megvitatása felt étlenül fontos ahhoz, hogy egy jó szövetkezeti törvényt tudjunk csinálni. Az egyik lenne a jogi személyek szövetkezetekben való részvételének a problémája. A másik, hogy a szövetkezeteken belül hogyan lehet a hitelezők védelmét biztosítani. A harmadik pedi g, hogy milyen módon valósítható meg a szövetkezeti demokrácia, illetve a szövetkezetekben megjelenő kisebbségnek a védelme. A jogi személyek szövetkezeti tagságával kapcsolatban ugye elmondtam, hogy elvi lehetősége fennáll annak, hogy a szövetkezetekkel k apcsolatos problémákat a társasági törvényben szabályozzuk, viszont úgy gondolom, hogy ez ma már nem realitás, hiszen a társasági törvénynek
