Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. október 8. kedd, az őszi ülésszak 12. napja - A szövetkezetekről szóló törvényjavaslat, valamint a szövetkezeti törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
684 személyek közössége a szövetkezet. Ugyanakkor az európai fe jlődésnek, a nemzetközi gyakorlatnak és a szabályozásnak is megfelelően a szövetkezet tagságát a törvény felhatalmazza arra, hogy alapszabályban lehetővé tegye jogi személy tagságát, tehát tagkénti társulását is. Ez a megoldás nyilván elősegíti a szövetkez etek közötti szorosabb együttműködést és a szövetkezetek továbbtársulását. Teljesen újszerűen szabályozza a javaslat a szövetkezeti tisztségviselő felelősségét. Átveszi tulajdonképpen a gazdasági társaságokra vonatkozó törvény idevágó szabályait, nevezetes en azt – s ennek az a lényege – , hogy a szövetkezetben mint a tulajdonosok közösségében, az eddigi korlátozott munkajogi felelősség helyett a tisztségviselők teljes körű, a teljes vagyonnal történő polgárjogi felelőssége érvényesüljön mindegyik választott tisztségviselő tekintetében. Nyilvánvaló, hogy alapvető eltérés mutatkozik a jelenlegi helyzethez képest a tagok és a szövetkezet közötti vagyoni viszonyok lényegét illetően is. A javaslat fenntartja ugyan a részjegy intézményét, erről itt bővebben nem szó lnék, de a tag és a szövetkezet közötti vagyoni kapcsolatok alapvető formájává a szövetkezeti üzletrészt teszi. Az üzletrész egy teljesen forgalomképes értékpapír, amely a szövetkezet adózott eredményéből történő évenkénti esedékes részesedésre jogosítja a tulajdonosát. Ezzel megteremtődik a közvetlen kapcsolat a tag vagyoni érdekeltsége és a szövetkezet tevékenységének eredménye között. Ha a tagsági viszony megszűnik, a volt tagot vagy örökösét a részjegy összege illeti meg, ez az összeg az idők folyamán a z eredménytől függően kisebb vagy nagyobb lehet, mint eredetileg volt. Fontos vonása ennek az új szabályozásnak, hogy a szövetkezeti tagsági viszony létesítése és fenntartása semmiféle kötelező vagyonbevitellel nem jár. Említést é rdemel az is, hogy a szövetkezet az alapszabályban meghatározott módon és feltételek szerint az arra rászoruló tagjait vagy éppen özvegyeit és árváit különféle anyagi segítségben részesítheti. Ez a szövetkezeti mozgalom legnemesebb hagyományai közé tartozi k. Ugyanakkor a szövetkezet a tagnak a szövetkezeten kívüli gazdasági tevékenységének a folytatásához is különféle módokon segítséget nyújthat. Ez nyilván elősegíti az önálló egzisztenciáknak szolgáltató jellegű szövetkezetekbe tömörülését. Egyik alapcélja ez az új javaslatnak. Igen fontos újdonsága – már egy félmondattal említettem ezt – a törvényjavaslatnak, hogy a tagság nem jár együtt a munkavégzés kötelezettségével. Ennek a másik oldala viszont az, hogy a szövetkezetnek sincsen foglalkoztatási köteleze ttsége a taggal szemben. Tisztelt Országgyűlés! Ezeknek a lényeges és a szövetkezeti törvényjavaslatra vonatkozó tartalmi elemeknek a kiemelése után engedjék meg, hogy áttérjek a másik, a 3 126os szám alatt előterjesztett és a szövetkezeti törvény hatályb a lépéséről és az átmeneti szabályokról szóló javaslat ismertetésére, illetőleg exponálására. Ezzel kapcsolatban a következőkre szeretném felhívni a figyelmüket. Ennek az átmeneti törvénynek a javaslata annak igényéből született, hogy szabályozhassuk a jel enleg működő szövetkezetek áttérési folyamatát az imént ismertetett szövetkezeti törvény által szabályozott új modellre. Áttérésről van szó, folyamatról van szó. Nyilván nem történhet máról holnapra a folyamat, nem bonyolódhat le egyik pillanatról a másikr a. Ezért a javaslat egy megfelelő és differenciált átmeneti időszakot enged meg. Ez a mezőgazdasági és az ipari szövetkezetek tekintetében hosszabb, több mint egy év. A hatályba lépés – terveink szerint – december 1jétől kezdődően jövő év, tehát 1992. dec ember 31éig tervezné ezt a folyamatot az ipari és a mezőgazdasági szövetkezetek tekintetében, míg a többi, tehát a nem ipari és nem mezőgazdasági szférában működő szövetkezetek tekintetében mintegy fél év, jövő év június 30a az az időtartam, amelyet eleg endőnek tartunk az átmenet és az áttérés lebonyolításához. Az átmenet időszakában tehát tulajdonképpen kétféle joganyag fog a jelenleg működő szövetkezetekre vonatkozni: egyfelől a korábbi joganyag, persze lényeges módosításokkal, másfelől pedig az új szöv etkezeti törvény. Ez a megoldás – mint említettem – elkerülhetetlen, még ha egy kicsit szokatlan is, mert az áttérés az új modellre csak folyamat keretében valósulhat meg. A
