Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. október 8. kedd, az őszi ülésszak 12. napja - A szövetkezetekről szóló törvényjavaslat, valamint a szövetkezeti törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
685 folyamat során nyilván nem kerülhetnek a szövetkezetek a jogi szabályozás tekintet ében egy olyan légüres térbe, amelyet egy azonnali áttérés kimondása eredményezhetne. A folyamatot jellemzi az is, hogy a szövetkezetek is folyamatosan kerülnek ki a korábbi jog szabályai alól. E tekintetben a fordulópontot egyegy szövetkezet tekintetében a közgyűlés, mégpedig az a közgyűlés fogja jelenteni, amellyel az új szövetkezeti törvénynek megfelelő alapszabályt elfogadják. Ezt követően tehát a szövetkezet már teljesen az új szövetkezeti törvény hatálya alá fog kerülni, és a korábbi jogszabályok már nem alkalmazhatók vele kapcsolatban. Az a szövetkezet természetesen, amely 1991. december 1je után alakul – szándékaink szerint ez lenne tehát a törvény elfogadásának az időpontja – természetesen már csak az új törvény szabályai szerint működhet, és csak azt kell alkalmazni. Hangsúlyozom, hogy ez a szabály úgy is érvényesül, hogy újonnan alakult szövetkezetnek kell tekinteni azt is, amely az átmenet időszakában egyesülés vagy szétválás vagy egyéb szervezeti változás útján jön létre. Négy igen fontos fázis a van ennek az időszaknak. Időrendi sorrendben, ha szabad mondanom, a vagyonnevesítés, a szükséges szervezeti változások végrehajtása, az új vagy módosított alapszabály elfogadása és a tisztújítás. Ezek azok a lépcsők, azok a fontos stációk, amelyek az áta lakulást, az átmenetet jelzik. Ahhoz, hogy a meglévő szövetkezetek magántulajdonon alapuló társas vállalkozások legyenek, a szövetkezetek vagyonát különféle formákban vissza kell juttatni azokhoz, akik annak a létrehozásában közreműködtek, elsősorban nyilv án a szaktagokhoz. Ezt a műveletet nevezi a javaslat vagyonnevesítésnek. Ennek során eltérő szabályokat tartalmaz a javaslat egyfelől a földre, másfelől minden más vagyoni eszközre. Ennek a vagyonnevesítésnek a során gondoskodni kell arról, hogy meghatároz ott vagyonrész 10, illetve 30% a fel nem osztható alapba kerüljön. Ez a vagyonrész és az erre jutó majdani jövedelemrész az az alap, amely majd arra fog szolgálni, hogy azokat az említett szociális feladatokat fedezze, amelyeket az állam jelenleg nem tud m agára vállalni. A földtől eltekintve a szövetkezet más vagyonrészeit szövetkezeti üzletrészek formájában kell felosztani a tagok között, továbbá azok között, akiket a javaslat azonos pozícióban lévőknek tekint a tagokkal. A föld tekintetében – mint erről m ár korábban történt említés – a javaslat összekapcsolja a szabályozást a kárpótlási törvény végrehajtásával. Itt szabályozza azokat a földkijelölési szabályokat, amelyek a kárpótlási törvény szempontjából a végrehajtást a föld tekintetében egyáltalán lehet ővé teszik. Ezért is igen fontos a törvényjavaslat mielőbbi elfogadása, és ezért is javasoltuk annak idején azt a bizonyos, az átalakulási törvény hatályát illetően a legkésőbb november 30ai határidő megtartását, és ígértük meg a szeptemberben még előterj esztendő javaslatot, amelynek a tárgyalását most kezdi meg a Parlament. Az átmenet időszakában szükségessé válik a szervezeti változások sajátos szabályozása. Ugyanis az elmúlt rendszerben – nyilván nem kell indokolni – köztudomásúan önkényes összevonások és egyéb olyan szervezések történtek felülről elhatározva, amelyekkel szemben módot kell adni a tagságnak arra, hogy ezeket a szervezéseket a helyükre tegyék. Ezt a javaslat különféle megoldásokkal segíti elő. Az egyesüléshez, a szétváláshoz, a társasággá alakuláshoz, illetve a megszűnéshez egyeszerű közgyűlési szavazattöbbség is elegendő. Ugyancsak könnyen szabályozza az úgynevezett kiválást a javaslat, és egy igen fontos gyakorlati és könnyű lebonyolítási lehetőséget javasol az átmeneti törvény a vagyonme gosztással, tehát a legfontosabb kérdéssel kapcsolatban, ha egyet nem értésről van szó. Az igen nehézkes, óriási terhet jelentő és időben rendkívüli módon az eljárást és az egész helyzetet széthúzó megoldás helyett árverést intézményesít a bírósági eljárás ok elkerülése érdekében. Ami végül a tisztújítás témakörét illeti, a javaslat szerint a jelenleg működő szövetkezetek tisztségviselőinek a megbizatása természetszerűleg a törvény erejénél fogva megszűnik. Megszűnik abban az időpontban, amikor a szövetkezet az új alapszabályt elfogadja, illetőleg ezt a közgyűlés
