Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. szeptember 3. kedd, az őszi ülésszak 2. napja - A Magyar Köztársaság 1990. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, az Állami Számvevőszéknek a Magyar Köztársaság 1990. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló országgyűlési határozati javaslat, illetve jelentés együ... - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - GAÁL GYULA (SZDSZ)
63 négy negyedévből álló költségvetési évet. Kicsit szorongva gondolok előre: 1991 vajon hány negyedévből fog állni a költségvetésben? Főleg akko r szorongok, ha megint Szabó Tamás úr expozéjára gondolok, aki azt mondta, hogy ezek a kifizetések automatizmusokon alapulnak. Félő, hogy az idei év is öt negyedévből fog állni. A vitatható év végi kifizetések közé tartozik a Hungária Biztosítónak átutalt 1,4 milliárd forintos indokolatlan veszteségtérítés, s ehhez képest szerény az Állami Biztosító 54 milliós többletjuttatása is. Ide tartozik a felszámolási alap évközi, mindössze 25 millió forintos forrásigénye fedezetéül átutalt egymilliárd forint döntő r észe, és a foglalkoztatási alapra – annak kérése nélkül – december 29én szinte rátukmált másfél milliárd forint is. Itt hívom fel a figyelmet arra – noha nem egy indokolatlan kifizetésről van szó – , hogy a foglalkoztatási alap költségvetéséből az Állami S zámvevőszék jelentése szerint eltűnt 556 millió forint. Bárcsak indokolatlan kifizetés lenne, mert akkor legalább tudnánk, hogy hol van ez a pénz. Így azonban egyszerűen azt vagyunk kénytelenek tudomásul venni, hogy az 1989es záró állomány és az 1990es n yitó állomány között ez az 556 millió forint különbség van, ennyivel kevesebb a 90es évi összeg. Végül az erősen vitatható év végi kifizetések közé tartozik a költségvetés közép- és hosszú lejáratú hiteltörlesztéseinek 1,3 milliárd forintos túlteljesítése . Azon a jogcímen, ahogy ez történt, a költségvetésben nem volt előirányzat, s erre év közben kormányhatározat sem született. Ehhez a körhöz sorolandónak érzem még az állami nagyberuházásokra az Állami Fejlesztési Intézetnek folyósított közel egymilliárd f orintos többlettámogatást, amivel az Állami Fejlesztési Intézet a rendelkezésre álló pótkezelési időszakban nem számolt el. Véletlenül öt nappal éppen túllépte ezt a határidőt, ezért a fel nem használt összeg a 90es évben mint elköltött jelenik meg a költ ségvetésben. Amit eddig elsoroltam, körülbelül 13 milliárd forintnyi túlfinanszírozás, amely közvetlenül befolyásolta a költségvetési egyenleg mértékét. Mindez csak a kifizethetőség szabályainak tisztázatlanságából adódik. Szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy ez a 13 milliárd forint az éppen tárgyalandó 1,3 milliárd forintos költségvetési hiánynak a tízszerese. Itt nem bagóról van szó. Arról van szó, hogy ha van egy költségvetési egyenleg előttünk, azt mennyire vehetjük komolyan, vagy mennyire nem. M ondandóm utolsó gondolatkörében a normatív önkormányzati támogatások elszámolását kívánom érinteni. Röviden visszatérnék az alkotmányügyi bizottság alelnökének iménti felszólalására, aki azt mondta, hogy az alkotmányügyi bizottság törvényességi problémát n em talált, és tárgyalásra alkalmasnak ítéli a zárszámadási beszámolót. Én előtte nem mint pártszónok, hanem a költségvetési bizottság kisebbségi előadójaként annak a véleményemnek adtam hangot, hogy az alkotmányügyi bizottsággal meg kellene vizsgáltatni ez t, az önkormányzati támogatások, illetve azok visszavonásának jogszerűségét. Ezt pedig továbbra is fenntartom, arra alapozva, hogy az alkotmányügyi bizottság nem tárgyalta a kifogások alapját képező és a hiányosságokat feltáró állami számvevőszéki jelentés t, csak magát a költségvetési zárszámadást, ezért nem volt meg az az alapanyag vagy háttéranyag, amely felhívta volna a figyelmét az itt jelentkező törvényességi problémákra, és ezért is történhetett meg, hogy a dolog érdemi részének érintése nélkül nyilvá nítottak véleményt. Úgy gondolom, hogy ebben a kérdéskörben az önkormányzati támogatások mostani elszámolásával kapcsolatban olyan problémákkal kerültünk szembe, amiket már átélhettünk nem olyan régen, pár hónappal ezelőtt az önkormányzati céltámogatások t árgyalása során. Akkor is az történt, hogy a tavalyi költségvetési törvényben, illetve a tavaly elfogadott költségvetési törvényben rendezték a céltámogatások igénybevételének feltételeit, majd később megjelent egy minisztériumi tájékoztató, ami az igénybe vételi lehetőségeket szűkítette. Ezek alapján kérdéses volt, vitatható volt több önkormányzat igényének az elutasítása.
