Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. szeptember 3. kedd, az őszi ülésszak 2. napja - A Magyar Köztársaság 1990. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, az Állami Számvevőszéknek a Magyar Köztársaság 1990. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló országgyűlési határozati javaslat, illetve jelentés együ... - HAGELMAYER ISTVÁN, DR. az Állami Számvevőszék elnöke:
56 Az egyik a pártok, a másik a lakásalap támogatása. Nem arról van itt szó, hogy a Parlament szándékától eltérő célok valósultak meg ezáltal, hiszen mindkét téma szerepelt az Országgyűlés napirendjén, s országgyűlési határozatok is születtek. A tör vényben előírt formális kötelezettséget mégsem teljesítették, amihez csupán a Parlament elé terjesztett országgyűlési határozati javaslatok pontos megfogalmazása kellett volna. Itt kell kitérnem arra, hogy a zárszámadás formájától és tartalmától azt várjuk – gondolom, a képviselők is azt várják – , hogy valóban képet kapjanak a Kormány éves gazdálkodásáról. Ezzel az 1990. évi zárszámadás indoklása adós maradt. Ez a zárszámadás csak elszámolása az egyes bevételi és kiadási tételeknek. Nem kapunk képet arról, hogy a tervtől eltérő teljesítés mennyiben volt indokolt és elfogadható. Nem ismerhettük meg pontosan, hogy a Kormány mennyivel és melyik tételeknél módosította a költségvetést, nem kapunk képet a tartalék felhasználásáról sem. Mindez az 1991. évi költségv etési törvény, illetve majd az államháztartási törvény alapján rendeződik. Mégis azt kell mondanom, hogy az államháztartás megreformálására irányuló lépések hiteles megelőlegezéseként megkísérelhette volna már az 1990. évre a Kormány, hogy olyan beszámolót készít, amely gazdálkodásának minősítésére is alkalmas. Meg kell jegyeznem, hogy a költségvetési, pénzügyi kihatású kormányhatározatokat a Miniszterelnöki Hivatal automatikusan nem bocsátja rendelkezésünkre. Ez munkánkat nagymértékben hátráltatja, mert fo lyamatában nem értesülünk bizonyos kérdésekről, amelyek az ellenőrzések irányát esetleg meghatároznák, módosítanák. A zárszámadási törvényjavaslatot törvényességi szempontból két ponton kifogásoljuk, a 14. és a 21. §oknál. A tényszerű megállapításainkon k ívül arra is fel kívánjuk hívni a figyelmet, hogy e két paragrafus szövegezése, az indoklást képező táblázatok tartalma olyan, hogy azokból a képviselők pontosan nem állapíthatják meg, miről is döntenek. Az előterjesztők számszerűen nem mutatják be a jóváh agyással életbe lépő döntés lényegét és következményét, s szövegben sem kaphatunk tájékoztatást arról, hogy a döntés milyen változást eredményez. Így az Országgyűlés az önkormányzatok, illetve egyegy önkormányzat pénzügyi helyzetét alapvetően meghatározó változásról nem mérlegelés alapján dönt, hanem elfogadja a Kormány által beterjesztett változatot. Az elszámolással kapcsolatban észrevételünk három problémakört vet fel: a) Törvényességi kérdésnek minősítettük, hogy – véleményünk szerint – a tanácsok, önk ormányzatok megváltozott jogállása miatt önkormányzatonként kellene bemutatni és jóváhagyni az elvonás, pótlólagos juttatás összegeit. Tudjuk, hogy az önkormányzatonkénti előterjesztés az apparátusra és a Parlamentre egyaránt óriási terhet ró. Azt hiszem, mégsem az a megoldás, hogy a hatályos törvények, a törvényalkotók szándékától eltekintsünk. b) Az önkormányzatok a Belügyminisztérium által tájékoztatóban megfogalmazott követelmények alapján 2,3 milliárd forint befizetési kötelezettséget ismertek el, és 4 44 millió forint pótlólagos támogatást igényeltek. Ezeknek az összegeknek megyénkénti egyenlege már szerepel – illetve mivel általában elvonás, tehát nem szerepel – abban a táblázatban, amely a 14. §ban szereplő összesített számadatok alátámasztására szol gál. Tehát a jóváhagyásra javasolt állami támogatás összegét már csökkentették azzal az egyenlegében 1,8 milliárd forinttal, amelyet majd csak a törvényjavaslattal javasolnak jóváhagyni. c) A Kormány által alkalmazott módszer elfogadható lenne, ha egy több éves, kialakult mechanizmus éves elszámolása alkalmával született volna. Csakhogy egy 1990. évtől hatályba lépő új szabályozási mechanizmus egyik elemeként az ilyen típusú elszámolásra most kerül először sor. Ellenőrzésünk, amelyet a Parlament döntése alap ján végeztünk, megállapította, hogy az önkormányzatok által benyújtott elszámolások alapja nem egyértelmű, s részben önkormányzati mérlegelés kérdése is, hogy adott támogatást elvonásra felajánlanak, vagy nem is igényelneke pótlólagos támogatást. Ezt bizo nyítja ellenőrzésünk eredménye, amelyet olyan tartalommal, ismeretanyaggal végeztünk, amelyekkel az önkormányzatok elszámolásaihoz képest 608 millió
