Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. szeptember 3. kedd, az őszi ülésszak 2. napja - A Magyar Köztársaság 1990. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, az Állami Számvevőszéknek a Magyar Köztársaság 1990. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló országgyűlési határozati javaslat, illetve jelentés együ... - HAGELMAYER ISTVÁN, DR. az Állami Számvevőszék elnöke:
55 Megköszönöm Szabó Tamás államtitkár úr előterjesztését, és felkérem Hagelmayer Istvánt, a Számvevőszék elnökét, az országgyűlési határozati javaslat és jelentés előadóját, tegye meg előterjesztését . Dr. Hagelmayer István az Állami Számvevőszék elnöke, az országgyűlési határozati javaslat és a jelentés előterjesztője HAGELMAYER ISTVÁN, DR. az Állami Számvevőszék elnöke: Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Elnök Úr! Az 1990. évi zárszámadás az e lső, amelyet már egy kialakult szervezet számos ellenőrzési tapasztalattal megalapozottan véleményez. Az elmúlt évi munkánk eredményét tettük le az önök asztalára. Arra törekedtünk, hogy beszámolónk alapján a tisztelt képviselők tájékoztatást kapjanak mind azokról a kérdésekről, amelyek ismerete szükséges ahhoz, hogy a Kormány 1990. évi gazdálkodása alapján a zárszámadási törvényt megalkossák, ezzel a Kormány 1990. évi gazdálkodását elfogadják. Megkíséreltük teljesíteni a jelenleg hatályos számvevőszéki törv ény előírásait. Ezek között azt is, amely szerint a törvényességi ellenőrzési kötelezettségünk annak vizsgálatára is kiterjed, hogy az Országgyűlés felhatalmazása nélkül a költségvetés egyetlen kiadási tételét se lépjék túl, és ne kerüljön sor átcsoportosí tásra. Törvényünk teljesíthetősége ezen a ponton csorbát szenved. Csak arra vállalkozhattunk, hogy jelentésünkkel rámutassunk azokra a szabályozásbeli hiányosságokra, amelyek megakadályozzák, hogy kötelezettségünket pontról pontra teljesíthessük. Melyek azok a tényezők, amelyek kiemelendők, amikor a Kormány 1990. évi gazdálkodását kell mérlegre tenni? A Kormánynak az 1990. év folyamán számos jogosítványa volt a költségvetési törvény végrehajtásában. Ennek két oka is van. Az egyik az, hogy az 1990. évi költségvetés szerkezete nem túlságosan részletezett. Ezért a tervezettől eltérő felhasználáskor nem is volt szükség előirányzatátcsoportosításra, belső átrendezés is elegendő volt. Jó példa erre az elkülönített állami alapok támogatása. Az alapok támo gatása összességében alig növekedett, mégis jelentős az átrendeződés. Ez az ellenőrzést és számonkérést is korlátozza, amellyel minden vizsgálaton találkozunk. Szerencsére ebben a kérdésben már az 1991. évtől jelentős a változás. A gazdálkodás megítélése s zempontjából jelentősebb, hogy a Kormánynak szinte minden átcsoportosításra, a vállalati befizetések évközi növelésére, a többletbevételek felhasználására lehetősége volt, tehát – úgymond – szabálytalan gazdálkodási lépésre nem is volt módja. A Kormány éve s gazdálkodása tehát törvényességi szempontból nem kifogásolható. Ugyanakkor hosszú távon mégsem fogadható el olyan gyakorlat, mint az elmúlt év végi, amely bizonyos kötelezettségek kifizetését attól teszi függővé, hogy vane rá éppen pénz vagy nincs. Ez a költségvetési hiány tervezését és finanszírozását teljesen formálissá teszi – ebben a Parlament szerepét is – , amelytől azért sem lehet eltekinteni, mert a költségvetési hiány finanszírozása meghatározó az inflációra. Több mint 10 milliárd forint olyan év végi kifizetést talált ellenőrzésünk, amelyeknél az 1990. évi kifizetés szükségessége, indokoltsága vitatható. Törvényességi szempontból ezt nem kifogásoltuk, mert a szabályozás hiányában ezek a kifizetések szabályosnak minősülnek. Hasonló – a költségveté si hiány mértékét befolyásoló – gyakorlat alkalmazásával találkoztunk a letéti számláknál. Ennek felszámolása már megkezdődött, amelyhez reményeink szerint a mi feltáró munkánk is hozzájárult. Bár a költségvetési gazdálkodás szempontjából – azt mondhatnánk – nem túl nagy a jelentősége, mégis kiemelendőnek tartom, hogy az 1990. évi költségvetési törvény összesen négy kötött előirányzatából kettő módosítása a Parlament előzetes felhatalmazása nélkül történt meg, és csak a zárszámadási törvény tartalmazza a mó dosítást.
