Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. szeptember 3. kedd, az őszi ülésszak 2. napja - A Magyar Köztársaság 1990. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, az Állami Számvevőszéknek a Magyar Köztársaság 1990. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló országgyűlési határozati javaslat, illetve jelentés együ... - SZABÓ TAMÁS, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár:
53 elszámolásirendváltás, és ebből következő árszintváltás, ami a keleti piacokkal kapcsolatos. Ugyanakkor meg kell említenem az inflációs folyamatokná l, hogy a sokkhatásokon kívül még legalább két további tényezőt kell felsorolni. Ez elsősorban az inflációs várakozásokkal függ össze, és azzal a viszonylag még nem tiszta piaci helyzettel, ami Magyarországon van, és kétségtelenül szerepük volt a vállalati kezdeményezésű áremelési tendenciáknak abban, hogy ilyen mértéket ért el az elmúlt évben az infláció. Ez természetesen összefügg a monopóliumok jelenségével. Az elmúlt évben már lehetett érzékelni a tüneteit egy olyan folyamatnak, amelynek az elkövetkező időszakban rendkívül nagy figyelmet kell kapnia tőlünk és mindazoktól, akik a gazdaság irányításával foglalkoznak: a bérárnyomás és a bérárspirál megjelenésének veszélye. Egy dolog viszont örvendetes, és szeretném előrebocsátani: az inflációs folyamat – ami tehát a magyar gazdaságnak több évtizedes folyamata volt – megfordulni látszik, és a mostani, legalábbis a 92es folyamatok már havi indexekben is azt mutatják, hogy mind az inflációs várakozásokban, mind hatásaiban megtört az inflációs folyamat gyor sulása, és lefelé menő ágba került. Azt is szeretném kiemelni, hogy a gazdaság szűkülése ellenére a költségvetés helyzete olyan változáson ment át, ami nem a központosítás növekedését, hanem ezzel ellentétes folyamatot indított el az elmúlt évben. Ezzel sz eretném nyitni a költségvetés elszámolásáról szóló részt a bevezetőmben. Az 1990. évi költségvetési hiány a tervezettnek egyhetede lett. Ez az egyheted teljesítés azt jelenti, hogy a GDPnek a hiánya csak közel egyötöde volt az előző évinek. Mindezt egy sz űkülő gazdaságból, illetve a mérhető gazdaság szűkülő részéből finanszírova, aminek egyértelmű az a hatása, hogy a központosítás mértéke – ami korábban egy folyamatosan növekvő központosítást jelentett – 1990ben szintén megtört. A költségvetés pozícióját 1990ben kétségtelenül erőteljesen befolyásolta, hogy az új Kormány a nyár közepén – részben országgyűlési felhatalmazással, részben pedig saját hatáskörében – egy 2425 milliárd forint értékű, költségvetési ellensúlyt javító intézkedéssorozatot tett. A kö ltségvetés végrehajtása során folyamatosan készített előrejelzések még novemberben is azt mutatták, hogy a hiány mértéke a tervezett körül vagy fölött alakul. Év végén, a rendkívüli adótöbbletek – elsősorban vállalkozási nyereségadóbefizetések és személyi jövedelemadóbefizetések – miatt alakult ki az a helyzet, amit ez a kedvező költségvetésihiánymérték jelentett. Tisztelt Ház! A költségvetés bevételi és kiadási struktúrája is alapos változáson ment át 1989hez képest. A bevételi oldalon emelkedett a pén zintézetek és a lakossági befizetések mértéke, ugyanakkor mérséklődött a gazdálkodó szervezetek, a vállalkozások befizetésének nagysága. A kiadások között elsősorban a központi költségvetési szervek támogatása emelkedett, de nőtt az adósságszolgálati kiadá sok súlya is. Ugyanakkor a gazdálkodói és a fogyasztói támogatások mértéke csökkent. A közvetlen adók aránya valamelyest emelkedett ugyan, de 1990ben csökkent a jövedelemcentralizáció. A gazdálkodó szervezetek körében a költségvetés közvetlen nyereségadók ént a nyereségnek az előző évinél 15%kal kisebb hányadát szedte be. 1990ben folytatódott a támogatásleépítési program. Ennek eredményeként több mint 10 milliárd forinttal maradt el a költségvetésen átfutó támogatás az előző évitől. Külön szeretnék kitérn i a tanácsok, önkormányzatok, helyhatóságok 1990. évi gazdálkodására. 1990ben a helyhatóságok gazdálkodásában új szabályozás került bevezetésre. Ennek lényege, hogy a korábbi kiadásorientált rendszert egy bevételi érdekeltségen alapuló rendszer váltotta f el. Az új forrásszabályozás öt legfontosabb bevétele: a saját bevételek, az átengedett személyi jövedelemadó, az állami hozzájárulás, a társadalombiztosításból átvett pénzeszközök, valamint a hitel- és kötvényműveletek. Az összes bevétel, ami meghaladta a 300 milliárd forintot, az előző évi pénzmaradvánnyal együtt 1990ben is valamelyest javította a helyhatóságok pénzügyi helyzetét. A gazdaságban bekövetkező folyamatok miatt egyébként felújításokra és fejlesztésekre kevesebb lehetőségük volt a kiadási oldal on a helyhatóságoknak.
