Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. szeptember 3. kedd, az őszi ülésszak 2. napja - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - KELEMEN JÓZSEF (MDF)
45 Dénes János és még az a p ár '56os, aki itt van a Parlamentben – beterjeszti. Úgy gondoljuk azonban, hogy '56 szellemiségéhez, ahhoz a hatalmas nemzeti egységhez, ami '56ban megnyilvánult, azokhoz a karizmatikus pillanatokhoz az lenne méltó, ha igen nagy számban pártok fölött, pá rtoktól függetlenül terjesztenénk be ezt a törvényjavaslatot, és kérnénk rá a Ház áldását. Ezért választottam ezt a formát, hogy napirend előtt kérem meg képviselőtársaimat, hogy gyűljünk össze és nagy számban terjesszük be ezt a javaslatot, amelyet az '56os társadalmi szervezetek, a Pofosz, a TIB, az '56os szövetség, a katonai tagozat, az '56os tagozat és még sokan mások dolgoztak ki, amelynek az a lényege, hogy mindazok hozzátartozóinak, akiket kivégeztek vagy akik a harcok alatt meghaltak, valamint a börtönt és internálást szenvedettek számára emlékérmet, az '56os forradalomban igazoltan részt vevők számára pedig emléklapot nyújtana át a köztársasági elnök, és ezt az emléklapot aláírná az ország három legmagasabb közjogi méltósága is. Nem részletezem, én ezt felhívásnak szántam. Kérem, hogy a mai napon keressenek meg mindazok a képviselőtársaim, akik társszerzőként, beadóként részt kívánnak ebben venni. A hét folyamán összejövünk, kicsiszoljuk és benyújtjuk a társadalmi szervezetek javaslatát. Köszönöm a türelmüket. (Lelkes taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Kelemen József képviselőtársunk a Magyar Demokrata Fórumtól. Napirend előtti felszólaló: Kelemen József (MDF) KELEMEN JÓZSEF (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtárs aim! Ígérem, röviden fogok beszélni két témakörről: a mezőgazdaság, valamint a szőlő- és borágazat a beszédem tárgya. Éppen egy hete, hogy Sipos Imre képviselőtársunk felhívta a figyelmet a mai, a jelenleg még működő magyar mezőgazdaság igen nehéz helyzeté re. Ma a mezőgazdaságon belül szinte nincs olyan ágazat, amely ne lenne, úgymond, relatív túltermelésben. Ha van is vevő valamelyik termékre, az vagy nagyon mélyen az áron alul fizet, vagy csak igen későn fizeti ki a termény, a termék árát. A gazdálkodónak azonban a földet kezelnie, művelnie kell. Ehhez üzemanyagot, gépeket, alkatrészeket, műtrágyát, növényvédő szereket kell vásárolni, munkabéreket kell fizetni. El vannak adósodva a gazdálkodók. Zömében hitelből tudnának vásárolni, hitelt azonban aligalig kapnak, azt is igen nagy kamatra. A gazdálkodók nem tudják fizetni az adósságukat, az adójukat, a társadalombiztosítási járulékukat. Ha most, az év vége előtt 120 nappal nem kapnak segítséget, nagyon sok gazdálkodó egység felszámolásra kerülhet. Ennek súly os következményei: számolni kell azzal, hogy a ma még mezőgazdaságban dolgozók közül a közeli jövőben nagyon sokan kénytelenek lesznek a munkanélküliség keserű kenyerét enni. A következő években kétségessé válhat a jelenlegi relatív túltermeléssel szemben is az ország élelmiszerekkel történő ellátása. Elesik az ország a mezőgazdaság által elért exportbevétel nagy hányadától is. Tudom, hogy senki sincs könnyű helyzetben, de gondolják csak meg, tisztelt Képviselőtársaim: ekkora bizonytalanságban hogyan lehet gazdálkodni? (Vargáné Piros Ildikó: Így van!) Tisztelt Képviselőtársaim! Úgyszintén az elmúlt héten kedden volt szíves az interpellációjában Pintér István képviselő úr tájékoztatót adni az Alföld szőlő- és borágazathelyzetéről. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ha emlékeznek még rá, az elmúlt év hasonló időszakában interpellációt nyújtottunk be Szarvas Béla képviselőtársammal az Eger – Mátravidéki történelmi borvidék szőlőfelvásárlása tárgyában. Értünk el némi eredményt, de akkor úgy gondoltam, hogy ágazati szinte n egy év alatt történnek olyan intézkedések, amelyek ebben az évben könnyebbé teszik a szüret előtti várakozást. (Vargáné Piros Ildikó: Mi is azt hittük!) Igaz, azóta a pénzügyminiszter úr és a földművelésügyi miniszter úr személyében is változás történt. A szőlő- és borágazatban dolgozó szakemberektől hallottam olyan véleményt, hogy ha nem történik megfelelő gazdasági intézkedés, a jelenlegi várhatóan – zárójelbe kell tenni: sajnos – jó
