Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. szeptember 17. kedd, az őszi ülésszak 6. napja - Az államháztartásról szóló törvényjavaslat, valamint az államháztartási törvény hatálybalépésével kapcsolatos feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KÁLLAY KRISTÓF (független)
344 Az államháztartásról szóló törvényjavaslat, valamint az államháztartási törvény hatálybalépésével kapcsolatos feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitájának folytatása ELNÖK (Dornbach Alajos) : Tisztelt Országgyűlés! Kére m a képviselő hölgyeket és urakat, foglalják el a helyüket! Folytatjuk az államháztartásról szóló törvényjavaslat, illetőleg az államháztartási törvény hatálybalépésével kapcsolatos feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vi táját. Kérdezem önöket: kíváne valaki még a vitában felszólalni? (Zaj, mozgolódás.) Tehát következik Kállay Kristóf képviselő úr, a független képviselőktől. Felszólaló: Kállay Kristóf (független) KÁLLAY KRISTÓF (független) Köszönöm, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Vajon mit is várunk az államháztartási törvénytől? Úgy gondolom, az a legfontosabb követelmény, hogy a törvény által demokratikus körülmények között biztosítva legyen a közhatalmi alapon megszerzett pénzekkel való racionális gazdálkodás, és c sak a legszükségesebb mértékben kelljen az adófizetőktől jövedelmüket elvonni. E cél elérésében különösen kedvező hatásai lehetnek a törvényjavaslat következő rendelkezéseinek és törekvéseinek: – A bruttó elszámolás alapelvének az érvényesítése, ami minden bevételről és kiadásról információt biztosít, így növelheti a döntések megalapozottságát. – A hitelfelvétel és hiteltörlesztések különválasztása a végleges bevételektől és kiadásoktól, így a hitelfelvételből származó pénzeket nem lehet bevételként elszámo lni, ezáltal a deficitet változtatni. Így a hiányt közgazdaságilag és politikailag is jobban lehet értékelni. Ezt szolgálja az államadósság törvény általi értelmezése is. Ezeknek a jelentőségét a költségvetés ismert eladósodottsága és annak súlyos következ ményei miatt különösen nagyra kell értékelni. – A nyilvánosság biztosítása, valamint a hatékonyabb információs rendszer kialakítása, amik ugyancsak fontos feltételei a megalapozott döntéseknek. – Az elkülönített pénzalapok szigorúbb szabályozása. – A költs égvetés tárgyalási rendjének a korábbiaknál egyértelműbb szabályozása, mely lehetővé teheti nemcsak a megalapozottabb, de a megfelelő időbeni költségvetési törvény alkotást. – Külön üdvözlendő az, hogy a Kormányt kötelezi arra, hogy augusztus 31ig tájékoz tassa az Országgyűlést a következő év központi költségvetésére vonatkozó elgondolásokról. Megjegyzem: igen, nagy kár, hogy ezt az ütemezést az idén már nem tudja tartani a Kormány. Erősítheti az állami és az önkormányzati költségvetés stabilitását a tartal ékok képzésének az előírása. Az államháztartási törvény azonban – miként a tájékoztató is hangsúlyozza – nem csodaszer, és önmagában nem bővíti az állami feladatokra fordítható pénzügyi forrásokat, nem emeli az állampolgárok életszínvonalát. Keret jellegű törvény ez, ami adott lehetőségein belül szolgálhatja a racionális államháztartási gazdálkodást. Mindemellett azonban megfontolásra javasolható néhány olyan szempont és módosítás, melyek újabb garanciát adhatnak arra, hogy az élet valósága a törvé ny szabta kereteket ne feszítse szét,
