Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. szeptember 17. kedd, az őszi ülésszak 6. napja - Bejelentések: - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
319 jelzem: a I II. kerület tudja biztosítani a tanuszoda fenntartását, az V., a VII. és a IX. kerület nem tudja biztosítani, a X. igen, a XIV. és a XIX. kerület részben tudja biztosítani az uszoda fennmaradását. Milyen költségforrásokra támaszkodnak a tanuszodák? Egyelőr e még költségvetési támogatásra, a jövőben elsősorban önkormányzati támogatásra, talán egy ideig még vállalati támogatásra. Megnő az iskola saját bevételeinek a jelentősége és még inkább megnő a szülők költségviselő szerepe a tanuszodák fenntartásában. Elm ondanék néhány példát arra, hogy ezek a költségforrások mennyire bizonytalanok és mennyire olyan biztosak, mint a kutya vacsorája. Az egyik önkormányzattal beszéltem, amelyik önkormányzat egy csodálatos uszodát kapna, de nem tudja vállalni a költségeket, a mivel az uszoda fenntartása jár. Azok a bevételek, amelyek egyelőre biztatóak, nem garantáltak. Nem is vállalta át. Egy vállalat vállalta át, amelyik körülbelül 10 millió forintos veszteséget nem tud beállítani a költségkeretébe, mert akkor a termékeit nem tudja eladni. Tehát valószínű, hogy ő is visszavonul az uszoda vállalásától. Ott van egy csodálatos uszoda – 50 méteres, megüti a világszintet, ez a fűzfői uszoda – , biztos anyagi, gazdasági háttér nélkül. Az iskola saját bevételei…; amennyiben kiadja bér letbe, a bérleti díjra az iskola ványát fizet. Persze szeretném látni azt az iskolát, ahol olyan ügyetlen gazdasági vezető van, aki nyereséget tud kihozni egy iskolai uszoda bérbeadásából és ványát kelle neki fizetni. A szülők részvétele: az egyik megyébő l jelezték, hogy amikor 50 forintra emelték fel a gyermekek részvételi díját, a szülők 25%a mindjárt a startnál visszalépett. Valamennyi önkormányzat számít ilyen értelemben központi címzetttámogatásra, e nélkül – a jelzések szerint – 1992től 40%ban ré szben vagy teljesen kénytelenek bezárni az uszodát. Ezek az adatok az önkormányzatoktól származó adatok. Tisztelettel kérem a miniszter urat – nem tudom, ki fog válaszolni – , hogy válaszolja meg a feltett kérdéseimet. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Az interpellációra dr. Kupa Mihály pénzügyminiszter úr válaszol. Dr. Kupa Mihály pénzügyminiszter válasza KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Először szeretném elmondani, hogy az önök által kétharmados többséggel elfogadott önkormányzati törvény és a feladat- és hatásköröket meghatározó más törvények alapján az önkormányzatok meghatározott feladatok ellátására kötelezettek és nem intézmények fenntartására. Hogy e feladatokról, valamint a helyi közösség által igénye lt egyéb ellátásokról milyen módon kíván gondoskodni, azt az önkormányzat maga határozza meg. A testnevelés és diáksport feltételeinek biztosítását, a sportlétesítmények építésének, fenntartásának és fejlesztésének támogatását a közelmú ltban megalkotott feladat- és hatásköri törvény az önkormányzatok önként vállalt feladatai közé sorolta. Emellett a Kormány a testnevelés és ezen belül az iskolai testedzés jelentőségére tekintettel külön is foglalkozott a hiányzó iskolai sportlétesítménye k problémakörével. Andrásfalvy miniszter úr említette, hogy 5 év alatt 30 milliárd forintot fogunk fordítani tornateremre, és ugyanennek a kormányhatározatnak a 2. pontja előírja annak megvizsgálását, hogy a hiányzó iskolai sportlétesítmények, szabadtéri s portpályák és tanuszodák építését hogyan lehet a jövőben jobban biztosítani az ország teherbíró képességével összhangban. A Kormány vizsgálni kívánja annak a lehetőségét, hogy ezt hogyan tudjuk megcsinálni, de a működtetés az önkormányzatok feladata lesz. Most az interpellációban, a tisztelt képviselő úr által felvetett, konkrét működtetési hiányokkal kapcsolatban azt szeretném elmondani, hogy az e problémákkal küzdő önkormányzatoknak lehetőségük volt a lakosság elemi ellátását végző intézményeik működőképe sségének fenntartásához
