Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. december 11. szerda, az őszi ülésszak 33. napja - A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ROTT NÁNDOR, DR. a KDNP vezérszónoka:
2262 kifejtett irányelveknek, és megfelel annak is, amit ma a legfontosabb és legsürgősebb teendőnek tartunk. Már a v álasztási kampány során pártunknak az volt az álláspontja, hogy az infláció megfékezésének két alapvető célja van. Az egyik az, hogy az infláció megfékezésével működőképes keretek között lehessen tartani az egész gazdaságot, amely az infláció egy bizonyos határának túllépésével kezelhetetlenné válik. De ennél is fontosabb volt az a szempont számunkra – és ma is az – , hogy az infláció érinti legsúlyosabban a bérből és fizetésből élőket, a nyugdíjasokat, akiknek a bére, fizetése, nyugdíja soha nem tud lépést tartani az inflációval, és az infláció sújtja a társadalom legsebezhetőbb rétegeit és a legnehezebb életkörülmények között élő rétegeit leginkább. Ezért a Kormánynak ezt az alapvető gazdaságpolitikai célkitűzését messzemenően támogatjuk. Más kérdés – é s erre majd a részletes vita során többször is ki fogunk térni – , hogy a költségvetés keretében nem látjuk kellő biztosítékát annak az eszközrendszernek, amely az infláció megfékezésére elégséges lenne. És itt a költségvetés gazdaságfilozófiai, közgazdaság i, de ha úgy tetszik, prognosztikai hátterének egy problémájára azért már most kénytelenek vagyunk rámutatni. Az igen tisztelt ellenzék részéről is többen felvetették, hogy a termelés visszaesésének az előrebecslésében a kormányprogram túl optimista. Magun k is úgy véljük, hogy túl optimista az a feltételezés, hogy a termeléscsökkenés – akár a GDPben, akár más társadalmi termelésösszmutatóban mérjük – csak meg fog állni. Ezt azért tartjuk túl optimista feltételezésnek, mert nem volt még a történelemben, é n legalábbis nem ismerek olyan példát, amikor egy erős antiinflációs politika mellett a termelés, a GDP ne esett volna vissza. Én azt hiszem, hogy ez elkerülhetetlen lesz. De ennek ellenére még egy GDP, illetőleg a teljes termelési teljesítmény visszaesése mellett is vállalni kell az inflációnak a megfékezését, és vállalni kell azok között a kedvezőtlen kísérőjelenségek között is, amelyek előreláthatólag be fognak következni. Ilyen, hogy a GDP visszaesésével, a termelés volumenének a várható visszaesésével a jövedelmek össztömege is csökkenni fog, és sajnos a munkanélküliségnek a növekedése is várható. Tehát ebben a tekintetben én azt hiszem, hogy a Kormány gazdaságpolitikai programja nem teljesen konzisztens, vagy legalábbis olyan bizonytalansági elemeket r ejt magában, amelyekkel szembe kell majd néznünk, és amelyeknek a kivédésére a költségvetésben is megfelelő biztosítékokat kell kiépíteni. Ilyen biztosíték elsősorban a szociálpolitikában nélkülözhetetlen, mert a munkanélküliség terjedésével – ami sajnos v árható – a szociális gondoskodásnak lépést kell tartania, mert megengedhetetlen, hogy a gazdasági kibontakozás útján haladó társadalmat olyan szorításnak, az életkörülmények olyan nehezülésének tegyük ki, amelyiknek az elviselésére emberileg is lassan képt elenné válnak elsősorban a nyugdíjasok, a sokgyermekes és az alacsony jövedelmű családok. Itt a szociális védőhálónak és a szociális intézkedéseknek egész sorára lesz szükség, és e tekintetben ebbe az irányba kell a költségvetésben bizonyos módosításokat v égrehajtani. Ami az inflációellenes kormánypolitikát illeti, én nem találtam a költségvetésben rendszerezve – sem a mögöttes anyagokban – azokat az intézkedéseket, amelyekkel a Kormány az infláció ellen fel kíván lépni. Én azt hiszem, hogy a pénzügyi szfér ában is vannak olyan területek, amelyeken feltétlenül lépni kell a következő hónapokban, a jövő évben ahhoz, hogy az inflációt erről az oldalról is meg lehessen fékezni. Ilyen mindenekelőtt a vállalatok sorbanállása, a kétes adósságok halmazának növekedése . Ez nemcsak egy olyan inflációt gerjesztő, a pénzügyi szférába beépített bankóprés, amely pillanatnyilag ellenőrzés alatt nem áll, hanem az ország külföldi megítélésében is és európaiságának megítélésében is jelentős szerepet játszik. Az ellenzék oldaláró l Tardos Márton igen tisztelt képviselőtársam felhívta a Kormány gazdaságpolitikájának bírálata során a figyelmet a tőkefelélés veszélyére. Ilyen tőkefelélésre utaló tendenciák kétségtelenül fellelhetők. Egyre azonban ezzel kapcsolatban muszáj figyelmeztet ni: a
