Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. december 10. kedd, az őszi ülésszak 32. napja - Határozathozatal a gépjárműadóról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A levéltári anyag védelméről és a levéltárakról szóló 1969. évi 27. számú törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - RÁCSKAY JENŐ (SZDSZ)
2225 EL NÖK (Szűrös Mátyás) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a levéltári anyag védelméről és a levéltárakról szóló 1969. évi 27. számú tvr. módosítását indítványozó törvényjavaslat általános vitájának folytatása. Az előterjesztést 3564es számon kapták kéz hez képviselőtársaim. Módosító javaslatot nyújtott be Elek István (MDF) 3770es számon, dr. Gál Zoltán és Jánosi György (MSZP) 3855ös számon, továbbá dr. Pető Iván és Világosi Gábor (SZDSZ) 3854es számon. Dr. Fekete Gyula (MDF) a 3872es számú módosító j avaslatát visszavonta. Kérdezem képviselőtársaimat, ki kíván részt venni az általános vitában. Igen. Megadom a szót Rácskay Jenő képviselő úrnak, SZDSZ. Felszólaló: Rácskay Jenő (SZDSZ) RÁCSKAY JENŐ (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! A levéltári anyag védelm éről és a levéltárakról szóló 1969. évi 27. számú tvr. módosítását előirányzó törvényjavaslat köztudottan csak három paragrafusból áll. A törvényjavaslat ennek ellenére magán hordozza a rossz kormányzati előterjesztés minden ismérvét. Álláspontomat alátáma sztja, hogy a vita eddig eltelt részében, a politikai, jogi aggályok mellett, számos szakmai indok is elhangzott. Először magam is a szakmai indokokra hívnám fel a figyelmet, bár ezen a területen a szakmai indokokat nagyon nehéz a politikai indokoktól elvá lasztani. A kutatás és a hozzáférhetőség szempontjából mérvadó 1989es minisztertanácsi rendelet néhány nyugati ország mintájára szabályozta a kutatás feltételeit. A levéltári anyagok kutathatóságának időtartamát 30 évben határozta meg. A kutatás, naptári évet megelőző 30 éven belül keletkezett iratok kutathatóságához azon szervezet engedélye szükséges, ahol az irat keletkezett. Tehát az idén kutathatóvá vált az egész 1960. évi, jövőre pedig, hamarosan, néhány nap múlva az egész 1961. évi anyag. Hozzáteszem , hogy ezen a viszonylag modern elképzelésen hamarosan változtatnunk kell, hisz más volt itt az anyagok hozzáférhetőségének lehetősége Magyarországon, mint a nyugati államokban, hisz nálunk nem voltak olyan, mondjuk, parlamenti jegyzőkönyvek, egyéb anyagok , aminek alapján az elmúlt 30 év történetét rekonstruálni lehetne. Kérdésem az, hogy ezentúl ki fog engedélyt adni a 30 éven belüli anyag kutatásához. Ez a kérdés azért is fontos, mert tudomásom szerint például Vas megyében, ahol 1990 áprilisa óta az egész megyei archívum anyaga nem kevesebb mint 906 iratfolyóméter, örökös letétként – aláhúzom: örökös letétként – a megyei levéltárba került. Ehhez hasonló módon került közgyűjteményi kezelésbe másik 11 megye anyaga is. Tudomásom szerint Vas megyében az MSZP, mint tulajdonos, az anyagot gyakorlatilag csak jogi értelemben birtokló szervezet, az eltelt másfél évben egyetlen kutatási engedélyt sem utasított el. Azért is furcsa, hogy egyesek örlőmalmok zümmögését hallják, mert az MSZPnek jogában állt volna az anya gokat hiánytalanul át nem adni, sőt megsemmisíteni is az eltelt idő alatt. Felvethető az a kérdés, hogy eddig miért nem hallottak malmok zümmögését, valószínűleg azért, mert más hangokat sem hallottak meg idáig. (Zaj.) Felvethető, hogy a 12 megyében zökken őmentesen gyakorolt módszereket nem kellenee az egész országra kiterjeszteni. Információim szerint az MSZP sehol sem gördítene ez ellen akadályt. A kutathatóság 30 éven belüli lehetőségeit pedig politikai botrányok elkerülése végett, jól felfogott érdekük ből nem akadályozhatnák meg. Más a helyzet azonban, ha nem az MSZP, hanem valami közhatalmi szerv döntené el, az iratok betekinthetőségéről ő döntene. Módosításunk, amit Pető Iván és Világosi Gábor be fog adni, erre próbál egy megoldást ajánlani.
