Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. szeptember 10. kedd, az őszi ülésszak 4. napja - A közjegyzőkről szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő megtárgyalása - SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
220 indokolt a közjegyző felfüggesztése, akkor fel fogják függeszteni, de ne tegyük ki őket ilyen atrocitásoknak, hogy a jogrendszer réseit kihasználva em bereket esetleg egy ilyen merev szabállyal lehetetlenné lehessen tenni. Én meg vagyok győződve, hogyha alapos gondnokság alá helyezési eljárás indulna netán egy közjegyzővel szemben, akkor a közjegyzővel szemben mindenképpen fogják a felfüggesztést alkalma zni a fegyelmi tanács tagjai, azonban nem lehet ezt az autonómia keretéből kiengedni. Másik lényeges kérdés, amelyben a véleményünk a bizottsági tárgyalások során nem egyezett, a tiszteletdíjaknak és a költségtérítéseknek a kérdése. Általánosságban meg sze retném jegyezni, hogy természetesen nagyon nehéz helyzetben voltak a jogszabályszerkesztők, hiszen évtizedek óta ilyen közjegyzői szervezet Magyarországon nem volt. Tehát nem egy meglevő jogintézményt kellett továbbfejleszteni, hanem egy alapjaiban új, mag ánközjegyzői intézményt kell most megalapoznunk. Ezért, ha a nyugati példák azt mutatják, hogy ott esetleg 810szeres közjegyzői jövedelmek mellett egy közjegyzőnek szinte reklám és a jövedelmi viszonyait nem befolyásolja, hogyha ő ingyenesen lát el tiszt séget, a jelenlegi magyarországi fizetési körülményeknél, az állampolgárok fizetőképességénél, az ügyértékeknél az általam előzetesen megismert közjegyzői díjszabástervezet mellett nem vagyok meggyőződve arról, hogyha a nagy munkaigénnyel, felelősséggel j áró közjegyzői tisztségviselői állásokat tiszteletdíj nem illetné, akkor ez bizonyos idő után nem vezetne kontraszelekcióhoz, azaz magyarul a legrátermettebb, legalkalmasabb személyek a saját irodájuk érdekében esetleg nem vállalnak közszereplést, hiszen e z nekik nem éri meg anyagilag. Ez a veszély fennáll, ezért én mindenképpen az ügyvédi gyakorlathoz hasonlóan azt javaslom, hogy a közjegyzői tisztségviselők igenis az általuk végzett munkájukkal arányban levő tiszteletdíjban részesedjenek, és ne a saját ér dekeikkel szemben járjanak el a köz érdekében. Egy másik kérdés a költségtérítések kérdése, ugyanebben a körben. A költségtérítésnél hangsúlyoznom kell azt, hogy a magyarországi közlekedési viszonyok és közlekedési költségek mellett nem mindegy, hogy a vis zonylag nagy területű közjegyzői kamaráknál esetleg 150 – 200 kmt utazó közjegyző, ezért a közszerepléséért megkapjae a költségtérítését a közös terhére, mert ha nem, abban az esetben sokkal hátrányosabb helyzetbe kerül, mint az a közjegyző, aki esetleg a székhelyén átmegy az egyik dolgozószobából a másikba, minden költség nélkül. Tehát azt, hogy a közéletben a közjegyzők részt tudjanak venni aktívan, mindenképpen indokolt elősegíteni azzal, hogy a nagyobb távolsággal járó többletköltségeket – legalább a tö bbletköltségeket, nem a munka – és az időkiesést – a közjegyzők között arányosan osszák el a közjegyzői kamarai díj keretében. A panaszeljárás körében van még egy észrevételünk, a panaszeljárásnál a panaszosnak a szerepe tisztázatlan. Tudom, hogy a panaszos okról törvény rendelkezik, a panaszeljárásról törvény rendelkezik. Most hadd ne foglalkozzak azzal, hogy ez mennyire korszerű, mennyire elavult, mennyire tartják be, de a különböző fegyelmi eljárások gyakorlatából adódik az, hogy célszerű elébemenni a tito kzatos feltételezéseknek, hogy vajon mi történik a zárt ajtók mögött? Az az álláspontunk, hogy a panaszosokat abban a körben, amelyet indítványoztunk, célszerű bevonni az eljárásba, ott őket meghallgatni, értesítést küldeni számukra, mert olyan jellegű pan aszoknak, további feljelentéseknek, bejelentéseknek a megelőzését szolgálhatja, amelyeknek egyszerűen az a gyökere, hogy a panaszos nem tudott meggyőződni arról, hogy miyen körülmények között intézték az ügyét. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy ez az eljárás nagy tapintatot igényel, hiszen egy panaszeljárásban más ügyek is bekerülhetnek, amelyek nem tartoznak rá, itt azonban a megfelelő szervezéssel ezt meg lehet oldani. Az én javaslatom a panaszosok körében ezért annyi, hogy a panaszosokat, legalá bbis amennyire erre lehetőség nyílik egy panaszeljárás során, meg kelljen személyesen hallgatni. Ennek megfelelően máris bejelentem, hogy a panaszeljárással kapcsolatos 34es sorszámú másik módosító indítványomat visszavonom éppen azért, hogy tisztán az de rüljön ki, hogy a panaszosok körében ezt az egy pontot tartom rendkívül fontosnak, hogy a törvénybe beépüljön.
