Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. szeptember 10. kedd, az őszi ülésszak 4. napja - A közjegyzőkről szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő megtárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - PÁLOS MIKLÓS, DR. (KDNP)
221 Összességében a törvényt jónak, előremutatónak tartjuk, a Szabad Demokraták Szövetsége támogatni fogja. Hangsúlyozni szeretném, hogy támogatni fo gjuk Dávid Ibolyának azt a módosítási csomagját is, amely liberálisabb megoldást lát megvalósíthatónak a közjegyzőhelyettesek munkaköre, munkabére tekintetében. Az egész törvénynél véleményünk szerint az előkészítés a legnehezebb kérdéseket már megoldotta, hiszen ezekben egyetértés született. Kérjük azt, hogy a továbbiakban is a Parlament megfelelő kritikával és ne mechanikusan szavazzon az egyes módosítási indítványoknál. Végül egy nagyon lényeges dolgot szeretnék kiemelni. Most megszületik egy törvény, ór iási a felelősségünk, de óriási a felelőssége az igazságügyi kormányzatnak is. A közjegyzői eljárás közhatalmi eljárás sok tekintetben, ahogy az államtitkár úr is már hivatkozott rá. A hagyatékokat át kell adni, a privatizáció szempontjából nem mindegy, ho gy egy közjegyzői hitelesítést gyorsan meg lehete csinálni, nem mindegy, hogy a közjegyző ott tude lenni a versenytárgyalásokon, és még sorolhatnám ezeket a különböző közjegyzői feladatköröket. Rendkívül fontos, hogy a közjegyzői szervezet e törvény kere tei között működőképes legyen, ehhez pedig a közjegyzői szervezet átalakításának a szervezési és anyagi feltételeit a továbbiakban kormányzati szinten kell mindenképpen biztosítani. A kormányzatnak a figyelmét ismételten föl szeretném hívni arra, nagyon ag gályos, hogy a jelenlegi magyarországi viszonyok mellett – irodabér, gépek beszerzése, alkalmazotti munkabérek és még sorolhatnám – a közjegyzői díjszabás szerint várható munkadíjak mennyiben fogják fedezni a közterhekkel, adóval, magasabb társadalombiztos ítással együtt – és még sorolhatnám – a közjegyzői tevékenység rentábilis elvégzését. Ezért hangsúlyozzuk azt, hogy addig, amíg a törvényt támogatjuk, félünk attól, hogy a körülmények az átalakulásnál nehezek lesznek, és erre külön fel szeretnénk hívni a k ormányzat figyelmét. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.) Bernard Wetherill úr, az Egyesült Királyság alsóháza elnöke és kísérete köszöntése ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelettel köszöntöm a vendégpáholyban helyet fog laló vendégeinket: Bernard Wetherill urat, az Egyesült Királyság alsóháza elnökét, és kíséretének tagjait. (Taps.) Kívánom, hogy magyarországi tárgyalásaik legyenek sikeresek, és érezzék jól magukat nálunk. Folytatjuk tanácskozásunkat. Következik dr. Pálos Miklós képviselő úr, a Kereszténydemokrata Néppárt nevében. Felszólaló: Dr. Pálos Miklós, a KDNPképviselőcsoport nevében PÁLOS MIKLÓS, DR. (KDNP) Köszönöm, elnök úr. A jegyzőség intézményét tulajdonképpen egyik állam sem mondhatja kizárólagosan a magáén ak. A magasan fejlett római jog volt az az alap, amelyre Európa művelt államainak jogszolgáltatása épülni kezdett és századok kellettek ahhoz, hogy a hivatalos ügyleteket írásba foglaló segédhivatalnokokból, az írnokokból, az előkelők magántitkárain, a tol lvivőkön és a hivatalos jelleggel még fel nem ruházott közjegyzőkön át kifejlődjék a modern értelemben vett közjegyzőség. A tabellionátus terjedése Magyarországon Nagy Lajos uralkodására esik. Elsőként a pécsi egyetemen oktatták az ars notarilist. A mohács i vész után még pár évig a felvidéken még működtek ezek a tabelláriusok, ám ezt követően nyomukat nem találjuk sem a civil jog, sem pedig az egyházjog területén. Ennek feltehetően az volt az oka, hogy a mohácsi vész után a pécsi egyetem elpusztult, így szá zadokon át tulajdonképpen nem is volt jegyzőképzés Magyarországon. Az európai jogtörténetben új korszakot alkotott az 1803ban elfogadott és Napóleon nevéhez fűződő törvény, amelyben a közjegyzők már saját hatáskörrel rendelkezve önállóan já rtak el. Állandó székhelyük volt, a törvény illetékességi területet állapított meg számukra, a kinevezést a királytól
