Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. december 10. kedd, az őszi ülésszak 32. napja - A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - WEKLER FERENC, DR. az önkormányzati, belbiztonsági és rendőrségi bizottság kisebbségi álláspontjának előadója:
2188 Köszönöm szépen. Következik Wekler Ferenc képviselő úr, az önkormányzati bizottság kisebbségi álláspontjának előadója. Felszólaló: Dr. Wekler Ferenc, az önkormányzati, k özigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság elnöke, a bizottság kisebbségi véleményének előadója WEKLER FERENC, DR. az önkormányzati, belbiztonsági és rendőrségi bizottság kisebbségi álláspontjának előadója: Tisztelt Ház! Mint ahogy Horváth Tivadar képviselőtársam az előbb említette, az önkormányzati bizottság ellenzéki tagjai nem tartják alkalmasnak a költségvetést az általános vitára. Azért nem tartják alkalmasnak, mert ez a költségvetés semmiben nem különbözik a tanácsi rendszer utolsó éveinek a költségvetésétől. Annak ellenére, hogy az irányelvek vitája során már részletesen kifejtettük azt, hogy véleményünk szerint miben kellene változnia az ez évi költségvetésnek, semmilyen észrevételünket a költségvetés készítői nem vették figyelembe, sőt, nem csak a mi véleményünket nem vették figyelembe, hanem az önkormányzati szövetségek által írásban eljuttatott vélemények közül gyakorlatilag semmi nem került beépítésre a költségvetésbe. Az önkormányzati szövetségek utolsó véleményüket most alakítgatják, ami kor a költségvetés már beadásra került, tehát gyakorlatilag nem is volt módjuk, hogy befolyásolják a Parlament elé kerülő költségvetési számokat. A bázisszemlélet semmit nem változott az előző évek gyakorlatához képest, és alapvetően problémát okoz a kötel ező feladatok és finanszírozásának kérdése az elkövetkezendő év költségvetésében is. Az önkormányzati törvény értelmében, ezt már számtalanszor elmondtam ebben a Házban, azokat a feladatokat, amelyeket az önkormányzatoknak kötelező jelleggel ír elő a törvé ny – vagy az önkormányzati törvény, vagy más törvény – , a költségvetésnek teljes egészében finanszíroznia kellene. Ehhez képest, ahogy az elmúlt évben nem történt meg ez a finanszírozás, az elkövetkezendő évi költségvetési tervezet sem fogja finanszírozni ezeket a feladatokat. A későbbiekben majd részletezek néhányat ezek közül, hogy mik ezek a feladatok, és ezek hogyan érintik a lakosságot. Nem történt meg annak az elkülönítése, hogy mi az önkormányzatok feladata, és mi az állam feladata. Nem tudjuk világo san még ma sem, hogy mit vállal magára az állam a feladatok megoldásában, és mik azok a feladatok, amelyek egyértelműen az önkormányzatokra hárulnak. Nem készült el az államháztartási törvény, amelynek ezeket a különbségtételeket rögzítenie kellett volna. A törvénytervezet általános indokolása elismeri, hogy nem elegendőek a források, nem elegendő a források nagysága a feladatok ellátásához, és Kupa pénzügyminiszter úr azt javasolja, hogy takarékoskodni kell. Azt javasolja az önkormányzatoknak is, hogy taka rékoskodjanak, miközben a Pénzügyminisztérium és a pénzügyminiszter hivatalának a költségvetése 50%kal nő, ezzel szemben az önkormányzatok jövőre 12%kal több forrással fognak rendelkezni, mint ebben az évben, ami – figyelembe véve az inflációt – azt hisz em, messze nem tekinthető az inflációs növekedés nyomon követésének. Logikusan következik az, hogy ha az önkormányzatok az állami költségvetésből kevesebb támogatást kapnak, akkor ahhoz, hogy feladataikat ellássák, ahhoz, hogy az iskolákat fenntartsák, ahh oz, hogy az óvodákat fenntartsák, ahhoz, hogy a közvilágítást működtessék, valamilyen forrás után kell nézniük, és ez a költségvetés arra kényszeríti az önkormányzatokat, hogy körülbelül 40%kal emeljék a helyi adók mértékét ahhoz, hogy az elmúlt évhez kép est szinten tudják tartani a kiadásaikat. Itt a vita során már sok észrevétel elhangzott részletesen is, tételesen is a költségvetéssel kapcsolatban. Engedjék meg, hogy néhány tételre én is kitérjek. Állandó vitatéma az önkormányzatok és a Kormány, valamin t az ellenzék és a Kormány között a személyi jövedelemadó visszajuttatásának kérdése. Az elmúlt évek gyakorlatai azt mutatták, hogy kétéves csúszással kerül vissza a személyi jövedelemadó 50%a az önkormányzatokhoz. Az elkövetkezendő évben sem fog
