Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. december 10. kedd, az őszi ülésszak 32. napja - A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - HAGELMAYER ISTVÁN, DR. az Állami Számvevőszék elnöke:
2174 bázisszemlélettel kialakított előirányzatok kerültek a Parlament elé jóváhagyásra azzal, hogy az előirányzatok alap jául szolgáló bázis következetes felülvizsgálata sem történt meg. Egyes fejezeteken belül voltak ugyan részleges intézkedések, amelyek eredményét nem vitatjuk, de ezek egy új kiadási struktúra kialakításához kevésnek bizonyulnak. Az elhúzódó döntések miatt a költségvetési irányelvek összeállítására és parlamenti jóváhagyásra csak késedelemmel került sor. Ennek következtében a költségvetési javaslat nem a törvény által előírt határidőre, november 15ére, hanem csak november 29én került benyújtásra. Így a pa rlamenti vita szűk határidők közé kényszerül. Ez azért is problémát jelent, mert a feladatok állami szintű felülvizsgálata, a prioritást élvező területek kijelölése helyett a költségvetés teljes kiadási oldalán ismét csak a hiány egyenletes terítése maradt az eszköz arra, hogy a hiány mértékét elviselhető határokon belül tartsák. Meg kell jegyeznem, hogy az Állami Számvevőszék ez évben is több vizsgálatot végzett a költségvetési szervek körében, s ennek során számos megállapítást tett az intézményrendszer k orszerűsítésével, a költségvetési gazdálkodás ésszerűsítésével összefüggésben. Elismerve azt, hogy a közszolgáltatásokra szűkösek a pénzforrások, úgy véljük, hogy a feladatok több helyen átfedik egymást, s a fejezetek között, de még a fejezeteken belül sem mindig a legcélszerűbb a támogatások elosztása. Az előterjesztés terjedelme ellenére az előirányzatok többségénél hiányzik az 1992. évre javasolt összeg számszaki levezetése, amely nehézzé, esetenként lehetetlenné teszi a kiadások indokoltságának megítélé sét. A tervezett előirányzatok megalapozatlanságát még néhány kiemelt bevételi és kiadási cím esetében is megállapítottuk. Például az 1992. évi privatizációs bevételekből költségvetésbe bevont 20 milliárd forint teljesíthetősége – figyelemmel a Vagyonügynö kség 1992. évi terveire – rendkívül kétséges. Az adó- és adó jellegű bevételeknél a pótkezelés újszerű szabályozása szintén akár 20 – 30 milliárd forinttal is módosíthatja az 1992. évi bevételek teljesítését, amelyre azonban számításokat a költségvetés nem t artalmaz. A kiadási oldalon túlzottnak minősíthető a táppénzrendszer módosítása miatt a költségvetési szervekre tartalékolt 8 milliárd forint. Itt jegyzem meg zárójelben, hogy jelentésünk 5. oldalán nagy sietségben tévedésből még mi is három nullával megto ldottuk a Kormány által tervezett összeget, ezért elnézést kérünk. A Társadalombiztosítási Alap 1991. évi várhatóan közel 20 milliárd forintos hiányának rendezésével, megoldás keresésével a költségvetés nem foglalkozik. Felhívom a figyelmet arra is, hogy a foglalkoztatáspolitikában a munkanélküliség kezelésében jelentős szerepet játszó foglalkoztatási, illetve szolidaritási alap 1992. évi előirányzata sem bevételi, sem kiadási oldalról nem tekinthető megalapozottnak. A törvénytervezet megfogalmazása jó néhá ny paragrafusában pontatlan, félreérthető. Emiatt egyegy paragrafus többféleképpen értelmezhető. Ez bizonytalanságot okoz a költségvetés végrehajtásában, de ellenőrzésünkhöz sem biztosít kellő alapot. A pontatlan megfogalmazásokból származó problémákat, v alamint a javasolt megfogalmazásokat néhány napon belül háttérinformációként az illetékes bizottsághoz eljuttatjuk, amellyel segíteni kívánjuk a képviselők munkáját. Sajátos problémánk is van. Milyen legyen a törvényjavaslat viszonya a még parlamenti vita alatt lévő államháztartási törvényjavaslathoz? A Kormány még ez év júniusában benyújtotta az államháztartási törvényjavaslatot, amely néhány módosító indítvánnyal gazdagítva, de alapjaiban a szakmailag illetékes bizottság támogatásával várja a plenáris ülé s jóváhagyását. Az 1992. évi költségvetési törvénytervezet néhány ponton már alkalmazza azokat a fogalmakat, amelyeket az államháztartási törvény definiál. Azt kell mondanom, hogy ennek ellenére a benyújtott törvényjavaslat az államháztartási törvénynek in kább csak formai, mint tartalmi jegyeit viseli magán;
