Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. szeptember 10. kedd, az őszi ülésszak 4. napja - A közjegyzőkről szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő megtárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár:
213 közérdekű igénybevétel volt, akkor viszont a 90 napon belül az illetékes Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalhoz be kell nyújtani a kárpótlás iránti kérelmet, mert akkor a törvény hatálya alá esik. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm államtitkár úr válaszát. Most szünetet rendelek el ; 16 óra 35 perckor folytatjuk munkánkat. (Szünet 16 óra 16 perctől 16 óra 38 percig – Az elnöki széket dr. Dornbach Alajos foglalja el – Jegyzők: Tóth Sándor és Trombitás Zoltán) A közjegyzőkről szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő megtárgya lása ELNÖK (Dornbach Alajos) : Tisztelt Országgyűlés! Kérem, foglalják el a helyüket. Soron következik a közjegyzőkről szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása illetve határozathozatala. Megadom a szót dr. Isépy Tamás államtitkár ú rnak, a napirendi pont előadójának. Dr. Isépy Tamás igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A közvélemény úgy itthon, mint külföldön, különösen nagyra értékeli, hogy a magyar törvényhozás folyamatosan és következetesen igyekszik helyreállítani a jogállam intézményrendszerét. Ennek a folyamatnak szerves része, a jelenleg a tisztelt Ház asztalán fekvő törvényjavaslat. Amint a tisztelt Ház előtt bizonyára közismert, az első magyar közjegyzői törvény a kiegyezést követő igazságszolgáltatási törvényalkotás során 1874ben született, és szép hosszú élettartamot ért meg, mert 1949ig biztosította hazánkban a közjegyzői intézmény rendeltetésszerű működését. Most talán nem hat erőltetettnek az akkori és a mai politikai viszonyaink között párhuzamot vonnom és felhívnom a figyelmet arra, hogy a diktatórikus viszonyok demokratikus felszámolására és a szociológiai értelemben vett modernizációra irányul a törvényjavaslat. Az alkotmányos intézményrendszer, a gazdasági és a tulajdonviszonyok, az érdekképviseletek szisztematikus lebontása a negyvenes évek végén nyilvánvalóan a közjegyzőséget sem hagyhatta érintetlenül. Az államosítás elvonta a hivatás gyako rlásának minden tárgyi és személyi feltételét, a működését eltorzította, a közjegyzőség mint intézmény atomizálódott, azonosságtudata és főleg az önálló értékrendje elveszett. Ennek a következménye volt például az, hogy a közjegyzői okirat fogalma szinte k iüresedett és elvesztette az eredeti jelentőségét. Most törekvésünk élvezi az Európa Tanács támogatását, és lehetővé teszi e foglalkozási csoportnak a bekapcsolódását az oly kívánatos nemzetközi együttműködésbe, eleget tesz külföldi gazdasági partnereink e lvárásainak a jogállam garanciális igényei iránt, és ami a legfontosabb, szolgálja államunk polgárainak jogérvényesítését és az esélyegyenlőségét. A közjegyzőség szolgáltatásaival az állampolgárok széles köre találkozik, éppen ezért a törvényjavaslat előké szítése során a normaszöveg kialakításán kívül figyelembe vettük a szabályozás által felvetett szinte minden gyakorlati kérdést. Engedje meg a tisztelt Ház, hogy a törvényjavaslat legfontosabb rendelkezéseihez kapcsolódó néhány rendező elvre és célkitűzésr e hívjam fel a figyelmet, s ezeket megkíséreljem kiemelni. A rendezett jogélet követelménye nem csupán a már bekövetkezett jogsérelem orvoslását, hanem a jogsérelem megelőzését is magában foglalja. Most a közjegyzőség intézménye, mint mindenütt a kontinens en, az igazságszolgáltatás szerves része, és elsőrendű feladata a jogviták kialakulásának a
