Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. szeptember 10. kedd, az őszi ülésszak 4. napja - Kérdés: - ELNÖK (Vörös Vince): - ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyminisztériumi államtitkár:
212 Azóta is sokan szorongást kaptak ettől a fenyegeté stől is. Szorongásuk termékeivel telekürtölték a sajtót, és a sajtónak erre fogékony része közvetítette is ezeket a híreket, hogy a kárpótlási jegyek nem fognak majd semmit sem érni, csak egy papírfecni lesz, elveszítik állásukat, nyugdíjukat azok, akik ká rpótlásért mernek folyamodni és egyéb fenyegetések, meg egyáltalán, hogy többe fog kerülni az eljárás, mint amit végül is nyerhetnek. Ennek dacára szépen fogynak a postákról a kárpótlási igénybejelentő lapok, és gyűlik a munka a hivatalokban is. Ezzel egyi dejűleg felmerülnek olyan igények is, amelyek eddig nem kerültek tán a felszínre. Ehhez kapcsolódik a kárpótlás egyik részterülete, a kővágószőlősiek esete, akik most az uránbányáktól nem messze, a Pécs melletti uránbánya meddőhányóinak árnyékában élnek. A hegyekről hadd jusson már eszembe közbevetőleg nekem is Sziszüphosz, aki, úgy tudom, hogy a görög mitológiában nem a hiábavalóságnak és az eredménytelenségnek a hérosza a görög ethoszban, hanem az újrakezdésnek az egyik legemberibb figurája. (Taps a jobb oldalon.) Miért csüggednénk el mi most, amikor nem legalul kezdjük? Tovább folytatva: tehát ezen kővágószőlősi polgárok jó részének az uránbánya 50es évek elejei kialakításakor egyszerűen bekerítették a birtokát kerítéssel – úgy, mint a középkori Angliába n – , és valamikor a 60as évek elején bizonyos néhány forintos kárpótlást kaptak ezért, amit azonmód el is vontak adó formájában. Azt hiszem, ilyenfajta kisajátítások nemcsak ezen a területen fordultak elő, tehát ezért mertem feltenni ezt, a talán nem orsz ágos jelentőségű kérdést: tervezie a kormányzat azt, hogy az ilyen módon, kisajátítások által károsultakat valamilyen módon megpróbálja esetleg kárpótolni? Erre várom a tisztelt államtitkár úr válaszát. Köszönöm. ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. A kérdésre dr. Isépy Tamás igazságügyi minisztériumi államtitkár úr válaszol. Dr. Isépy Tamás igazságügyi minisztériumi államtitkár válasza ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Elöljáró ban is elnézést kérek a képviselő úrtól, de az egyértelmű választ megnehezíti, hogy a kérdésben nincs tényállás. Tehát nem tudjuk, hogy mikor, milyen jogcímen, milyen határozattal, milyen ellenérték mellett történt az állami tulajdonba vétel. Ez abból a sz empontból érdekes, hogy a kérdésben az 1950es évek eleje szerepel. Az 1950es évek elején általában – megmondom majd, hogy miért – nem a kisajátítási kártalanításra vonatkozó törvényt alkamazták, hanem a "közérdekű igénybevétel" címén történtek állami tul ajdonba vételek, amelyek kártalanítás nélküliek voltak. Úgy szólt ugyanis az 1949. évi XXIV. törvény, amely a közérdekű igénybevételt is tartalmazza, hogy majd fizetnek érte kártalanítást. Ha ennek az alapján történt, akkor ez a kárpótlási törvény hatálya alá esik, mert az 1949. évi XXIV. törvény szerepel a rendelet mellékletében mint olyan, amelynek az alapján történt tulajdonba vételért kárpótlás jár. Ha ez kisajátítás lett volna, akkor – csak érdekességként mondom – az 50es évek elején még az 1881. évi XLI. törvénycikk volt hatályban a kisajátítási kártalanításra, amelynek a 23. §a ilyen szépen fogalmaz: "A kisajátítás valódi és teljes kártalanítás mellett eszközöltetik." És ebben bírói útnak volt helye! Tehát ha ez kisajátítási határozattal történt, ak kor ott az érvényben lévő kisajátítási törvénynek megfelelően kártérítést kellett megállapítani, és bírói útnak volt helye. Tehát én azt kérném, Parlamenten belül és Parlamenten kívül készséggel állunk rendelkezésre, ha látni fogjuk a határozatot, a jogcím et, mert ha ez kisajátítással történt, a kisajátítás nem szerepel a kárpótlási jogcímek között, mert részleges a kárpótlás. Ha ugyanis a kisajátításnál keveset kaptak, akkor a kárpótlással sem kaptak volna érte többet, hogyha ez kártalanítás nélküli igényb evétel lett volna. Egyértelmű választ tehát tényállás ismerete hiányában nem adhatok, de ha a határozatot látjuk, hogy ez kisajátítás vagy közérdekű igénybevétel volt, akkor egyértelmű választ lehet rá adni. Ha
