Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. december 3. kedd, az őszi ülésszak 30. napja - A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SOÓS KÁROLY ATTILA, a Szabad Demokraták Szövetsége parlamenti frakciójának vezérszónoka:
2093 Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Én úgy gondolom, hogy egyszerűen képtelenség ilyen lényeges vált oztatásokat hozó törvényt úgy elfogadni, hogy december 3án kezdjük el tárgyalni. Erről a személyi jövedelemadó törvényről van szó. Én most már nem arról beszélnék, hogy micsoda iszonyatos munkát jelent ennek és még sok egyéb törvénynek a meghozatala a Par lament számára, különösképpen azok számára, akiknek ez a szakterületük, de mások számára is. Ez tulajdonképpen csak a kisebbik probléma, és ezt akár el is felejthetjük, hát ez végül is csak néhányszáz ember problémája. Van itt egy sokkal nagyobb probléma, mégpedig az, hogy az adófizetők későn értesülhetnek az új szabályokról. Ugye, idén a személyi jövedelemadó törvény január 7én jelent meg, tehát visszamenőleges hatállyal, hiszen január 1jétől volt hatályos. Most én persze egyáltalán nem akarom azt állíta ni, hogy ez volt ennek a Parlamentnek a legfelháborítóbb visszamenőleges hatályú törvénye, sőt, tulajdonképpen akár azt is mondhatnám, hogy majdnem jelentéktelen dolog volt, ugyanis az a törvény, amit akkor hozott a Parlament a személyi jövedelemadóról, az nagyon kevés változást jelentett. A most javasolt törvény azonban egyáltalán nem ilyen. Azok számára, akik nemcsak adót fizetnek, hanem maguk készítenek adóbevallást – a számuk 1990ben 1 millió 200 ezer volt, és nyilván sem ebben az évben, sem a jövő évb en ennél lényegesen kevesebb nem lesz – , majd csak valamikor januárban kezd kiderülni, hogy tulajdonképpen milyen költségeket, hogyan számolhatnak el, éspedig a törvényjavaslat szerint olyan szerződések teljesítésével kapcsolatos költségek köréből is, amel yeket hónapokkal ezelőtt kötöttek. Kérem, itt nagyon sokat hallunk a liberális gazdasági eszmék térhódításáról kormánypárti oldalon. Nos, én annál furcsább dolgot liberális szempontból nem tudok elképzelni, mint azt, hogy ha egy állam azt tekinti a maga fe ladatának, hogy korábban kötött szerződések teljesítési föltételeit fölforgatja. Aki olvasott már liberális gazdasági tankönyvet vagy hasonlót, az tudja, hogy ott az állam elsősorban úgy szerepel, mint a megkötött szerződések teljesítésének kikényszerítője , nem pedig úgy, hogy most januárra gyorsan hozunk egy olyan törvényt, amelyik teljesen fölforgatja azokat a gazdasági körülményeket, amelyek alapján emberek szerződéseket kötöttek egymással, gazdasági szerződéseket. Tehát egyszerűen nem értem ezt, hogy mo st akkor itt rendszerváltás van, vagy pedig… – , de azt hiszem, már tulajdonképpen válaszoltam erre a kérdésre, amikor elmondtam, hogy itt a központi irányításnak, a minden részletre lehetőleg kiterjedő központi irányításnak egy új változatával állunk szemb en. Kérem szépen, ennek a törvényjavaslatnak a legfontosabb vonása a tételes költségelszámolás körének kiszélesítése. Ebben tér el a személyi jövedelemadó eddigi rendszerétől. Ezzel kapcsolatban, tehát a költségátalányok korlátozásával kapcsolatban a költs égvetési bizottsághoz szinte tódulnak a különféle szakmai szervezetek, így például színművészek, tudományos dolgozók szervezetei, tiltakozásai, de persze ugyanígy érintve vannak a mezőgazdasági kistermelők, mérnökök széles rétegei és mások is. Ezek a tilta kozások pedig arra figyelmeztetnek bennünket, hogy tulajdonképpen nem is elég az érintettekkel idejében közölni az új adózási szabályokat, hanem velük előzetesen meg kellene vitatni a kialakításukat. Persze itt én nem népszavazásra gondolok, ugye adózási k érdésekről nem is szabad, és egyébként is furcsa lenne népszavazást rendezni, de igenis meg lehet az érdekeltekkel ezeket a kérdéseket vitatni. A tételes költségelszámolással két probléma van: az egyik az, hogy igénybe veszi az adózó idejét. Ezt nagyon sok an bírálják, felesleges bürokráciát okoz, mondják. Sajnos, ezt a tételes költségelszámolást végső soron és hoszú távon nem lehet megúszni. Aki látott már amerikai adóívet, az tudja, hogy annak a kitöltése tényleg rendkívül időigényes, mellesleg ott is tilt akoznak ilyesmi ellen az állampolgárok, ezért a szövetségi kongresszus törvényt hozott, az úgynevezett papírmunkacsökkentési törvényt, ennek a papírmunkacsökkentési törvénynek az értelmében az
