Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. december 3. kedd, az őszi ülésszak 30. napja - A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SOÓS KÁROLY ATTILA, a Szabad Demokraták Szövetsége parlamenti frakciójának vezérszónoka:
2094 adóívre rá kell írnia a hatóságnak, hogy szerinte körülbelül mennyi időt vesz igénybe ennek az egésznek a kitöltése, a nyilvántartás, a költségek könyvelése, a bevételek könyvelése, stb., és ezek az adóhivatal által közölt adatok egyáltalán nem vigasztalóak, tehát minden adórendszer, minden modern adórendszer olyan, hogy a költségek, a tételes költségelszámolás szükséges. Csak a tételes költségelszámolás teheti az adót méltányossá, az teheti tényleg jövedelemadóvá. Emellett egyesek bevallott költségei mások adóbevallásának az ellenőrzésére is módot adnak, és ez is a méltányos adózás feltétele. A tételes költségelszámolás másik problémája az, hogy a költségátalányok eltörlésével kedvezményeket vonnak el. Ez is sok tiltakozást vált ki. Pedig ez nem feltétlenül, nem eleve igaz, hogy itt tényleges kedvezmények elvonására kerül sor. Hiszen például a mezőgazdaságban a kistermelőknél a nagy nehézség éppen az, hogy drágák a felhasznált ipari termékek, ennek megfelelően a mezőgazdaság által eladott termékek jövedelemtartalma alacsony. Vagy a szellemi tevékenységek költségelszám olásánál azon a vicces kérdésen túlmenően, hogy egy irodalomkritikus, aki Hemingway A Kilimandzsáró hava című novellájáról írt kritikát, elszámolhate költségként egy kéthetes afrikai tanulmányutat, felmerül az a komoly kérdés, hogy szakkönyvek beszerzése, beszerzési költsége költségnek számíte, hogy otthon dolgozóknál a lakás fűtése, világítása, tűzbiztonsági állapotának javítása költsége, amely az adóalapból levonható. Ezeket a kérdéseket csakis az érintettek bevonásával folytatott hosszas vita, majd az adóhivatali és az azt felülbíráló bírósági gyakorlat döntheti el. És itt térek vissza ahhoz, amiből kiindultam. Ilyen adórendszerváltoztatást nem lehet december 1jén elkezdeni tárgyalni. Nem lehet elkezdeni így azzal, hogy január 1jén rögtön hatályba i s lép. A törvényjavaslatban a költségelszámolási szabályok nemcsak az érdekeltekkel nincsenek megvitatva, de nincsenek is tisztességesen kidolgozva. Ezért a Kormány felel. A pénzügyminiszter úr júliusra ígérte az adórendszer irányelveit. De az akkor elkész ült tervezet visszavonásra került, és újabb nem készült, vagy legalábbis az Országgyűlés elé nem került. Így más lehetőség szerintem nincs, mint a tételes költségelszámolás teljes körű bevezetésének elhalasztása 1993ra. A törvény erről most meghozható, és tulajdonképpen jobb is most meghozni, hiszen így komolyabb, élesebb lesz a költségelszámolások rendjéről a következő év folyamán lefolytatandó vita. Emellett akkor megíródnak azok a nyugati világban teljesen megszokott, az érintetteknek tanácsadókönyvek arról, hogy hát mit írhatnak le, és hogy minimalizálhatják a törvényes keretek között az adókat. Megalakulhatnak a tanácsadó szervezetek, amelyek tudják, hogy '93ban már lesz piacuk, és akkor az érintetteknek lesz hova fordulni, lesz mit elolvasni, lesz k itől kérdezni. Ez most nyilván nem várható. Addig, tehát 1992re csak átmeneti változtatások valósíthatók meg, amelyekről nyilván majd a bizottsági üléseken lehet részletesen vitatkozni. Ezek a változtatások jelenthetik a tételes költségelszámolás vállalás ának ösztönzését, de egyelőre nem jelenthetik, 1992re nem jelenthetik ennek a kényszerűségét, tehát a törvényjavaslat ahogy most van, elfogadhatatlan. Az adóbevallást önállóan készítők tételes költségelszámolásra való áttérés után, amely a törvé nyjavaslat legfőbb újdonsága, ezért szóltam róla hosszasan, sok mindenre ki kellene még térnem: így például az ingatlanvásárlásból származó jövedelem javasolt, új, rögtönzött, szerencsétlen, és mint az újságokból is már értesültünk róla, könnyűszerrel kijá tszható rendszerére. Tulajdonképpen nem értem, hogy egy ilyen amatőr ötlet hogyan kerül bele egy törvényjavaslatba. Beszélnem kellene még a kamatjövedelmek továbbra is indokolatlanul magas, az inflációt és a kamat túlnyomó részének inflációkompenzáló jell egét figyelmen kívül hagyó és a megtakarításokat destimuláló, mert a bankok passzív kamatait csökkentő, aktív kamatait növelő intézkedésről. Mindezt azonban mellőzném, és mellőzök még sok egyéb résztémát, és röviden csak a bérből és fizetésből élők adóterh einek alakulásáról szeretnék részletesebben szólni.
