Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. december 3. kedd, az őszi ülésszak 30. napja - A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - PÁSZTOR GYULA, DR. (FKgP - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - ANTALL JÓZSEF miniszterelnök: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - REMPORT KATALIN, DR. (MDF)
2091 Ennek két lehetősége van. A jelenlegi gyakorla t szerint, aki ingatlaneladásokkal foglalkozik, tudja, hogy az illetékhivatal a becslések során vagy elfogadja azt a szintet, amit bevallanak, ami a szerződésben szerepel, vagy pedig ezt felülértékeli. Ez nagyon sok bosszúságot okoz az illetékfizetőknek is , és ezt nem vezethetjük be automatikusan az adófizetőkre is, hiszen akkor nagyon sok esetben fiktív jövedelem után kellene fizetniük a magasabb illetéket, adót is az eladóknak és vevőknek, tehát olyan pénz után, amit nem is láttak, amit nem is vetettek ki . Éppen ezért mi azt javasoljuk, hogy fogadja el az illetékhivatal, tehát az adókivetés során az illetékhivatal a szerződésben szereplő értéket, ugyanakkor törölje el a tízéves mentességet, ami szerepelt eddig az adótörvényekben, hiszen így nem lesz értelm e mást bevallaniuk az eladóknak és vevőknek a szerződésben, hiszen egy újabb értékesítés során már a különbözetet az új vásárlónak kell majd viselnie. Amennyiben azonban fenntartjuk a tízéves mentességi időhatárt, akkor fenn kell tartanunk minden bizonnyal az illetékhivatali értékelést is, hiszen ebben az esetben a szerződő felek nyilván élnének a tíz év adta lehetőséggel, és nyilván alacsonyabb összegben határoznák meg a szerződésben a valósnál az eladáskori értéket. Bár valóban első hallásra nagyon kedvez őtlen az értéknövekedés megadóztatása lakások értékesítése esetén, azonban új elem, hogy költségként számolhatja el az eladó a lakásvásárlás kiadásai között a felvett hitelekre kifizetett kamat összegét is. Jelentős változás a korábbi személyi jövedelemadótörvényhez képest a kedvezmények, mentességek megszüntetése, mérséklése. Különösen az utóbbi időben egyre gyakoribbá vált, hogy a munkáltatók alkalmazottaiknak, vezető beosztású tagjaiknak gépkocsit vásároltak, biztosítást kötöttek, illetve a természetben i juttatásokat részesítették előnyben a fizetésemeléssel szemben. A szerteágazó kedvezményrendszer mind az adóalap, mind az adó kiszámítását bonyolítja, elfedi a tényleges jövedelmeket, torzítja az adóalapot, és azokra helyezi át az adóterheket, akik a ked vezményeket nem tudják, nem képesek igénybe venni. Az egyes kedvezmények és mentességek megszüntetésének hatásaként az adóalap 60 – 70 milliárd forinttal bővül. Hozzá kell tennem, hogy az egyedi kedvezmények, kivételek valójában nem jelentenek adócsökkentést . Ez valójában mindössze azt jelenti, hogy az egyiknek elengedett adót másokkal fizettetik meg, hiszen a kiadások mértéke adott, azt mindenképp fedezni kell a különböző adóbevételekből. A befektetési kedvezményeket elsősorban a magas jövedelműek vették igé nybe. Hatvan százalékukat kft. üzletrész megszerzésére fordították. Köztudomású, hogyan lehet üzletrészt tényleges befektetés nélkül megteremteni. Jellemző egyébként, hogy a természetbeni juttatásokkal kifizetett adózatlan jövedelmekkel mintegy 32 miliárd forint adóalapot tüntettek el a vállalatok. A befektetési kedvezményeket a jövőben csak új, frissen bevont pénzekre tartja fenn a javaslat. Tehát az első kibocsátású részvényre, és a munkavállalói program keretében a munkavállalói nyugdíjalap létrehozására . A részvényekkel kapcsolatban meggondolandó, hogy vajon az első részvény megvásárlását érdemese előnyben részesíteni, vagy pedig azokat a részvényeket, amiket tartós időre kötnek le. Tehát ezt a frakciónk szintén szeretné felvetni, még mielőtt meghozzuk a végső döntést, hiszen nagyon sok országban épp a tartós befektetést preferálják, az első befektetést lehet forgatni, mindig ugyanahhoz juthat a kedvezmény, míg egy tartós befektetés az valóban annál jelentkezik, aki arra szánja a pénzét. A munkavállalói nyugdíjalap létrehozásával, mint társadalmilag preferált céllal egyetértünk, és azzal is, hogy ez egy irányított befektetési kedvezmény. Horváth Béla a társasági adóról szóló törvénytervezet frakcióvéleményének ismertetésekor részletesen elmondta már azt, amit én is itt kifejtettem volna, tehát azt, hogy itt vagy a Parlamentnek, vagy pedig a Kormánynak kell egy olyan jogszabályt hoznia, ami a következő évben megteremti ezt a munkáltatói nyugdíjalapot, hiszen erre jelenleg még nincs jogszabály.
