Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. december 3. kedd, az őszi ülésszak 30. napja - A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - PÁSZTOR GYULA, DR. (FKgP - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - ANTALL JÓZSEF miniszterelnök: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - REMPORT KATALIN, DR. (MDF)
2090 Az átalányjellegű kedvezmények megszűnnek. Ezzel valóban nyugati típusúvá válik adórendszerünk. Az átalány nem elhanyagolható az adóalap szempontjából sem, azonban jelentősebb hatása épp a bizonylatolási rend hiányából fakad, mögöttes kibúvási lehetőséget jelent nemcsak célzott réteg számára, hane m mindazoknak, akik átalánydíjas adózók részére szolgáltatnak. Ezzel olyan láthatatlan jövedelem keletkezik, melyet nem lehet megfogni. A számlaadási lehetőséget és kötelezettséget tehát kényszerré kell tenni, ezzel lehet elérni, hogy az adóalap ne vélelme zett, hanem valóságos jövedelemmel azonos legyen. A legjelentősebb tiltakozás az átalánydíj megszüntetésével kapcsolatban minden bizonnyal a mezőgazdasági kistermelők esetében fog jelentkezni. Ugyanis a jelen törvény bevezetésével ők is tételes költségelsz ámolásra kötelezettekké válnak. Most nagy a félelem, hogy nem kapnak a termelők számlát, így nem tudják költségeiket bizonyítani. A kistemelők is tisztában lesznek azonban azzal, hogy inkább megéri nekik drágábban beszerezni például a takarmányt, de ezzel együtt számlával igazolni a költségeket, mint attól vásárolni, aki ugyan olcsóban kínál, de nem ad bizonylatot. Épp ezzel lesznek tehát rákényszerítve, hogy ők is belépjenek a számlaadási rendbe. Nekünk inkább arra kell felhívnunk a Kormány figyelmét, hogy ehhez teremtse meg a szükséges feltételeket, tehát elegendő nyugta, számlatömb és nyilvántartó füzet álljon rendelkezésre, és hogy biztosítsuk az adóhatóság maximális segítségét ezeknek az állampolgároknak is. Amennyiben ezt nem tudjuk biztosítani, akkor úgy érzem, hogy korai még enneka bevezetése, akkor el kell halasztani ezt a módosítást, de hogyha ezt még ebben a hónapban meg tudjuk teremteni, akkor be lehet vezetni ezt a változtatást. Meggondolandó még, hogy a mezőgazdasági befektetéseknél nagyon sok b efektetés később térül meg, több időt vesz igénybe a megtérülés, és ebben az esetben a korábban felvett kölcsönök hiteleit is valamilyen formában számolhassák el ezek az adófizetők. Erre felhívjuk a kormányzat figyelmét. A mezőgazdasági kistermelőnek csak a kiadásait és bevételeit kell egyébként egy füzetben vezetnie, melyek csoportosításával, majd egy kivonással könnyen kiszámíthatják jövedelmüket. Az eddigi tapasztalatok épp azt mutatták, hogy az áfavisszaigénylés sem jelentett gondot számukra, tehát enn ek eleget tudtak tenni. Megjegyzem még, hogy a kétkulcsos áfa bevezetésével egyébként is elkerülhetetlenné válik a pontos könyvelés, tehát itt mindössze ennek egy időleges előrehozásáról van szó. Egyébként a mezőgazdasági kistermelésnél is az adatszolgálta tási kötelezettség alóli mentesség az adóellenőrzés lehetőségeit szűkíti. Megjegyzem még a mezőgazdasági kistermeléssel kapcsolatban, hogy a költségelszámolási kötelezettség előírásával a kistermelők kedvezőbb elbírálás alá kerülnek a jelenleginél anyagila g. A 150 ezer forint erejéig mezőgazdasági jövedelmüket az összjövedelemből levonhatják. Ehhez mellé még nekik is jár a 100 ezer forintos adómentesség, tehát gyakorlatilag 250 ezer forint jövedelemmel még nem fizetnek adót. Ez növénytermesztésnél 750 ezer forint, állattartásnál 2 millió forint bevételt jelent. A kistermelő is – a többi vállalkozóhoz hasonlóan – amortizációt számolhat el. Huszonöt éves épületre ugyan ő sem élhet ezzel a lehetőséggel, de a három évvel korábban beszerzett eszközöket, épületeke t elszámolhatja ilyen formában. Ezekre – ha visszaigényelt áfát, akkor – meg kell legyenek a számlái, ez alapján valóban elszámolhatja az amortizációt. A tulajdonszerkezet átalakításával megjelent és egyre nagyobb tért hódít nálunk is a magántulajdonos és vele együtt a tőkejövedelem is. Az egyik tőkejövedelmet nem szabad megkülönböztetni a másiktól, mert másképp a jövedelmet át lehet alakítani a kedvezőbb adóztatásnak megfelelővé. Lényegében a lakás is a tőkebefektetés egy formája, tehát azért válik szükség essé a módosítás. Az értéknövekedés a jövőben a lakásnál is adózik. Véleményünk szerint azonban a jelenlegi javaslatban megfogalmazott kettős változat nem megfelelő, ezért azt mi is tovább kívánjuk módosítani.
