Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. december 3. kedd, az őszi ülésszak 30. napja - A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - PÁSZTOR GYULA, DR. (FKgP - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - ANTALL JÓZSEF miniszterelnök: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - REMPORT KATALIN, DR. (MDF)
2089 Másodsorban szeretném felhívni a házbi zottság figyelmét is, hogy jobban tervezze meg az időkereteket egyegy törvény vitájával kapcsolatban, ugyanis előre látható volt, hogy délelőtt a három óra időtartam alatt nem fog sor kerülni mind a három törvénytervezet részletes vitájára. Ezek után isme rtetem a frakciónk álláspontját. Tisztelt Ház! El kell ismernünk, hogy az idén sokkal hamarabb kaptuk… nem sokkal hamarabb, de végül is hamarabb kaptuk meg a személyi jövedelemadóval kapcsolatos törvénytervezetet, mint az előző évben, de mégsem lehetünk el égedettek ezzel a korábbi időponttal. Mégpedig azért nem, mert már augusztus óta, illetve már nyár közepe óta folyamatosan az újságokból, tévéből, rádióból híreket kaptunk arról, hogy a törvénytervezet készül, hogy milyen adókoncepciók készülnek, ennek a c áfolatát is megismertük. Azonban sem a Parlament, sem a szakbizottság ezekhez nem jutott hozzá, és ezért szeretnénk, hogyha a jövőben erre nagyobb figyelmet fordítana a minisztérium is, és tájékoztatná minimálisan a szakbizottságokat, hogy mi is már a munk a folyamatában részt tudjunk venni ebben az elkészítésben. (Vár az általános zaj elcsitulására.) Igen sokszor hangoztatjuk, hogy Európa felé tartunk. Márpedig ezt nem elég pusztán általánosságokban kinyilvánítanunk, sokkal fontosabb, hogy jogszabályainkban is tükröződjék ezirányú szándékunk. A választások óta eltelt időszakban a Parlament több európai szintű jogszabályt alkotott, s az ezekkel való összhang, illetve az európai mértéknek való megfelelés szükségessé teszi az adórendszer további módosítását is. Nem igaz az az állítás, hogy visszalépés lenne ez a tervezet a korábbi adótörvényhez képest. (Folyamatos zaj az ülésteremben.) Hiszen az egy állami irányítású rendszerre született, azóta azonban a gazdaság szerkezete jelentősen átalakult, egyre több a mag ánvállalkozó, ezért a piacgazdaság feltételeinek megfelelő adójogszabályokat kell alkotnunk. A piacgazdaság másképp működik, mint egy államilag vezérelt gazdaság. Magyarországra a külföldi tőke bejöhet, működhet, és a fejletlen piac révén óriási előnyökhöz juthat. Ha ezt fejletlen szabályokkal még elő is segítjük, az ország érdekei ellen teszünk. A magyar államot megillető közterheket a külföldieknek is tisztességesen meg kell fizetniük. Ennek az új szabályozási rendszernek a csírái már benne vannak a jelen javaslatban. Ez természetesen nem jelent hátrányos megkülönböztetést a külföldi befektetőknek sem, de nem lehet ellentétes irányba sem eltérni. A személyi jövedelemadóval kapcsolatos módosítások legfőbb pontjai az alacsonyabb jövedelműek adóterhének enyhí tése, a lehetőségekhez képest méltányos összegű tehermentes jövedelem biztosítása, a gyermeknevelés többletköltségeinek elismerése, és mindezek mellett a legmagasabb adókulcs csökkentésével a teljesítményvisszatartó hatás mérséklése. A korábbi adótörvénye k az adózók különböző típusaira másmás szabályozást írtak elő, ezzel lehetővé téve, hogy az adófizető saját érdekének megfelelően bevételeit egy kedvezőbb adózási típus választásával mérsékelje. A jelenlegi jövedelemadózás szinte csak a bér- és profitjell egű jövedelmeket kezeli viszonylag egyértelműen. Csak azt tekinthetjük adónak, ami befolyik. És épp az a legméltánytalanabb adó, amelyet sokan és jelentős mértékben kijátszhatnak, másokra terhelve saját és őket érintő adókat is. A lakosság jelentős része a zonban munkaviszonyból szerzi be valamennyi jövedelmét, nem tudja más formákkal enyhíteni adóterhét, tehát velük szemben méltánytalan, hogy mások náluk kedvezőbb formában fizessenek azonos jövedelem esetén is. A lakosság bevételének több mint fele nem munk aviszonyból származó bevétel, ugyanakkor megállapítható, hogy épp a munkaviszonyból származó jövedelmek emelkedése marad el leginkább az összbevételek átlagos növekedésétől. Mindezekre tekintettel a jelen tervezet épp azt célozza, hogy egységes kulcsok ala pján, lehetőleg az adóalap minél nagyobb kiszélesítésével, a tényleges jövedelmek után vegyen részt mindenki a közteherviselésben. Az új szja bevezetésével a bérből és fizetésből élők kedvezőbb helyzetbe kerülnek.
