Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. december 2. hétfő, az őszi ülésszak 29. napja - A helyi önkormányzatok 1992. évi címzett és céltámogatási rendszeréről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - ROTT NÁNDOR, DR. (KDNP) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - ROTT NÁNDOR, DR. (KDNP)
2005 S ha már itt tartok, megjegyzem, hogy a nyugati kultúrát nem azért fogadták be például Japánban, mert azt a magukénál jobbnak tartották. Nem ezért, hanem azért, mert világos fejű államférf iak fontos politikai okokból szükségesnek tartották a modern tudományok elsajátítását. Ezzel az előttünk fekvő javaslattal szemben módosító indítványomnak az a lényege, hogy olyan helyzetet kell teremtenünk, amelyben minden gyermek számára – anélkül, hogy szülőhelyétől elvándorlásra kényszerülne – azonos lehetőségeket, feltételeket kell biztosítani az oktatásra, az elsőtől három osztályban. Elég szomorúnak tartom, hogy még mindig ilyen alapdolgokról kell véleményt cserélnünk ebben a Házban. Pedig az egyenlő állampolgári jog nem lehetne ma vita tárgya. Ezek után pedig hogyan vethetné fel az ember a magyar kultúra hiányos oktatásával kapcsolatos kérdéseket, például azt, hogyha annak idején – hogy az előbbi példánál maradjak – a japánoknak semmi hátránya nem sz ármazott abból, hogy ősi írásukat megőrizték, és gyermekeiknek ma is megtanítják ezt, a mi rovásírásunkat, ha már ennyi ideig megmaradt, miért ne lehetne saját gyermekeinkkel megtaníttatni. Kányádi Sándornak nem is olyan régen rovásírással verseskönyve is megjelent; ez a régesrégi írás bizonyíték a mucsaizókkal szemben, hogy írástudó nép voltunk már ezer esztendővel ezelőtt is. Győrffy István vetette ezt fel először, de a könyvet, amelyben erről írt, 1939 óta ki sem adták. Hogyan beszéljünk ezekről a dolgo król, hogyan lépjünk tovább, ha iskolák építésének támogatásától fosztjuk meg a vidéket, közel ezer települést? Pedig a közös kommunista házból a közös kapitalista házba új, modern, s az egész országot behálózó oktatási intézmények nélkül nem juthatunk. De ha a közös kommunista ház a hagyományainkat akarta elpusztítani, akkor a közös kapitalista házba csak hagyományainkra építve juthatunk be. Ezért a vidéki oktatás fejlesztésére, ahol a hagyományok erőteljesebben érvényesülnek, még nagyobb hangsúlyt kellene fektetni. Gondoljanak csak arra, hogy napjainkban egy építőművész nagyobb hírnevet szerzett a magyar kultúrának, mint az elmúlt évtizedek politikája együttvéve. Makovecz Imre héttornyú csodája mutatja meg, hogyan kell nekünk a közös európai házba mennünk. Ilyen törvényekkel, határozati javaslatokkal és ehhez hasonló elénk terjesztett anyagokkal pedig ez nem lehetséges. Amennyiben ezt az aprófalvakat kirekesztő törvényt a tisztelt Ház elfogadná, ki kell jelentenünk, hogy amit Rákosi elkezdett, a Kádárrends zer folytatott, azt az Antallkormány akarja bevégezni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps, zaj, közbeszólás: Éljen! – Tóth Imre László füttyent.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Tisztelt Képviselőtársaim! A fütty, az nem való a parlamentbe, és a másik: "úriember nem csibész"elv alapján egy képviselőnőt kérem tisztelettel végighallgatni! (Taps.) Szólásra következik dr. Rott Nándor képviselő úr. Kérem. Felszólaló: Dr. Rott Nándor (KDNP) ROTT NÁNDOR, DR. (KDNP) Igen Tisztelt Elnök Úr! Minthogy 8 órára volt tervezve a mai ülésnek a befejező időpontja, én készséggel átteszem a következő ülésre. (Szórványos taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Nem 8 óráig terveztük a mai ülésnapunkat, hanem, míg a programunk végére nem érünk, addig tá rgyalni fogunk a mai nap. De nem olyan sok van már hátra. Úgyhogy kérem képviselő urat, mondja el a felszólalását. ROTT NÁNDOR, DR. (KDNP) Igen, köszönöm szépen, Elnök Úr. Igen Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem szeretnék ennek a törvényjavaslatnak a so rsa alakulásával foglalkozni, ez inkább az általános vitához tartoznék, de biztos vagyok benne, hogy a közjog története ezt kuriózumként fogja kezelni. Ezért nem az általános problémákra, hanem kizárólag azokra a javaslatokra szeretnék rátérni, amelyeket v áltozatlanul
