Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 26. kedd, az őszi ülésszak 28. napja - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - MÁDI LÁSZLÓ (FIDESZ)
1947 munkanélküli ellátásból jövő évben, és ennek ellenére a törvénymódosítá s két évről másfél évre kívánja csökkenteni az ellátás folyósításának idejét. Mindez a módosítás úgy történik, hogy közben nem jön létre kiegészítő szociális ellátórendszer. Tehát mindazok az emberek, akik kiesnek a foglalkoztatási ellátórendszerből nem ré szesülnek, nem jutnak hozzá semmilyen ellátáshoz, és ez bizony szociális szempontból elég komoly problémát vet fel. Ugyan tudomásomra jutott, hogy a Kormány, és ezen belül pedig a Népjóléti Minisztérium dolgozik ilyen irányú rendszer kiépítésén, ám mivel e z egyértelműen költségvetési pénzeket igényel, ezt önmagában nem lehet elfogadni. Ezt akkor lehetne elfogadni, hogyha a jövő évi költségvetésben is ez megjelenne. Tudomásom szerint azonban a munkálatok nem állnak olyan szinten, és a jövő évi költségvetésbe n ez nem jelenik meg. Mindezek fényéből pedig az következik, hogy a két évről másfélre való csökkentést nem tudjuk támogatni. A másik probléma a fiatalokat problémája, aholis megint csak egy jelentős szűkítés történik, hiszen a végzettséget nem az utolsó k ét évben, csak az utolsó egy évben javasolja a törvénymódosítás figyelembe venni. Tehát több mint egy évvel a végzettség után pályakezdő segélyben nem részesülhet. Ez a Kormány által beterjesztett javaslat szakmailag sem tartható, hiszen egy év alatt, amen nyiben akár csak néhány napot is nem dolgozott a pályakezdő fiatalember vagy fiatal hölgy, akkor nem tudja megszerezni azt a jogosultságot, amivel be tud lépni a munkanélküli járadékosok körébe. Én ezért benyújtottam egy olyan módosító indítványt, ami az e ddigi két évet kívánja figyelembe venni, mi továbbra is ezt támogatjuk, ám kompromisszumos megoldásként csatlakozó módosító indítványban egy másfél éves javaslatot is tettünk, ami az információm szerint a Munkaügyi Minisztériumnak elfogadható, s már ez egy kedvezőbb megoldást jelenthetne. Az igazi megoldás ugyanakkor a képzés, átképzés rendszere a fiatalok esetében. Erről meg vagyunk győződve, hiszen nem képes se szociális, se foglalkoztatási ellátórendszer az ő problémáikat megoldani, hiszen alapvető gond a társadalomba való integrálódásuk, és ehhez pedig a képzésük sokkal inkább lehetőséget ad, mintsem hogyha pusztán ellátjuk őket bizonyos költségvetési és nem költségvetési pénzekkel. Tudjuk azt, hogy egyre nagyobb a fiatalok aránya munkanélkülieken belül. Tehát nemcsak az igaz, amit a Szili Sándor képviselőtársam elmondott, hogy minél fiatalabb valaki, annál nagyobb valószínűséggel lesz munkanélküli, hanem a regisztrált munkanélküliek táborán belül is a munkanélküli adatok egyértelműen bizonyítják, hogy a relatív számuk, súlyuk is nő. Tehát itt egyértelműen arról van szó, hogy a regisztrált számon belül is nő és nő egyébként is azok táborában, akik egyáltalán be se tudnak kerülni ebbe az ellátórendszerbe. Mindezek miatt mi az aktív foglalkoztatáspolitikát c sak akkor tudjuk igazából támogatni, hogyha az eddigieknél lényegesen nagyobb számban képesek ezeket a fiatalok integrálni, átképezni, képezni, és a jövőbeli esélyük szempontjából ez megnyugtató megoldást hozna. A képzésnél, átképzésnél egyértelműen decent ralizáltabb megoldásban gondolkodunk, hiszen a nagy átképző központok rendszere nem biztos, hogy a leghatékonyabban és a legrugalmasabban képes alkalmazkodni a területileg is igenigen változó viszonyokhoz. Ugyanakkor sokkal hatékonyabban is kellene ezt a rendszert működtetni, és nagyon kíváncsian várjuk az első olyan ellenőrzési tapasztalatokat, amik igazából a rendszer működését, az átképzési, képzési rendszer működését vissza tudnák igazolni. A másik probléma, amiről beszélni szeretnék, ez a finanszírozá s problémája. Itt Réti Miklós képviselőtársam az MDF soraiból idézett engem, ami féligmeddig téves volt, el kell mondjam, ugyanis nem arról van szó, hogy az idei prognózisoknál történt egy olyan minimális, ami tényleg nem jelentős eltérés, 345 ezer helyet t mondjuk 380 ezer lesz, hanem a jövő évi tervezés szempontjából. Mert arról van szó képviselőtársaim, hogy akkor, amikor a jövő évi prognózist
