Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 26. kedd, az őszi ülésszak 28. napja - Határozathozatal a Belügyminisztérium volt III/III. csoportfőnöksége hivatásos, valamint "szigorúan titkos" állományú tisztjei és hálózati személyei adatait tartalmazó 1990. február 14-én lezárt nyilvántartásának, továbbá az egykori államvédelmi szerv... - A levéltári anyag védelméről és a levéltárakról szóló 1969. évi 27. számú törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - KÁLMÁN ATTILA, DR. művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár:
1868 Dr. Kálmán Attila művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója KÁLMÁN ATTILA, DR. művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár: Ti sztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A most előterjesztésre kerülő törvénytervezet mindössze három paragrafusból áll, mégis jelentős. Összevon két országos hatáskörű levéltárat, s ezáltal gazdaságosabbá, hatékonyabbá teszi a működésüket, valamint me gszüntet egy kiváltságot, melynek alapján meghatározott társadalmi szervezetek levéltári anyagát kivették az általános levéltári szabályozás és az állami felügyelet alól. Először néhány mondat az összevonásról. 1756tól 1970ig hazánkban - hasonlóan az áll amok túlnyomó többségéhez - egyetlen általános gyűjtőkörű országos levéltár működött, a Magyar Országos Levéltár. Anyagának 1945tel történő lezárása és az Új Magyar Központi Levéltár létrehozása, amelyre döntően ideológiaipolitikai meggondolásból, a Szov jetunió levéltári modelljéhez való igazodás jegyében került sor, zavarokat okozott a nemzetközi szakmai kapcsolatokban. Nem célszerű sem a hivatali, sem a gazdasági egységek, de még a családi levéltárak folyamatos anyagait sem két - egymástól független - l evéltárra bízni. Összevonás esetén jobban kihasználhatók lesznek az állományvédelmi műhelyek, ésszerűbben lehet majd megszervezni a kutatók kiszolgálását. Hangsúlyozni kívánom, hogy az összevonás csupán szervezeti kérdé s, minden egyes iratköteg marad a helyén, hiszen a két épület nem nagy távolságra van egymástól a budai Várban, tehát az összevonás nem hátráltatja, hanem inkább segíti a levéltárak megnövekedett feladatainak a megoldását. A másik tervezett intézkedés is n agyon indokolt. A Magyar Dolgozók Pártja, illetőleg a Magyar Szocialista Munkáspárt 1948 és 1989 között alapvető feladatának tekintette az állami élet egészének pártirányítását, valamint a társadalom pártellenőrzését. Ennek megfelelően építette ki, illetve működtette vezető szerveit és apparátusát. A nyilvánosság előtt állami intézkedésként megjelent fontosabb döntések tényleges előkészítését és meghozatalát az állampárt vezetői, vezető testületei, illetve az apparátusaik végezték. Sok esetben a különböző p árttestületek elé került dokumentumokban jól nyomon követhető, hogy az egyes állami szervektől bekért jelentés, tájékoztató hogyan formálódott tovább, milyen változásokon ment keresztül, és kiknek a hatására. Az érdemi viták is jórészt ebben a körben zajlo ttak le. Úgy vélem, hogy a jogállamiság keretei között nem tartható fenn az a helyzet, hogy ilyen iratanyagot ne az állam, hanem egy politikai párt kezeljen. Az MSZP Politikatörténeti Intézet levéltárában, a volt központi pártarchívumban jelenleg kb. 10 40 0 folyóméter - tehát több mint 10 km hosszú - iratot őriznek. Ebből a központi archívum ún. törzsanyaga 2050 folyóméter. A többi Budapest és 7 megye pártjának iratai. Ezen megyék a következők: BácsKiskun, BorsodAbaújZemplén, Fejér, KomáromEsztergom, Pe st, SzabolcsSzatmárBereg, valamint Szolnok. A további 12 megye pártiratait a Magyar Szocialista Párt külön szerződéssel, a területileg illetékes megyei önkormányzati levéltárnak adta át megőrzésre. Természetesen e törvény valamennyi 1948 és 1989 között k eletkezett MDP, illetve MSZMPiratanyagra kiterjed, függetlenül attól, hogy jelenleg hol találhatók. Mint ahogy az is természetes, hogy az MDP, illetve az MSZMP tagnyilvántartásait nem tekintjük állami tulajdonnak, a munkaügyi, valamint a pénzügyiszámvit eli iratokat pedig az ügyviteli érdek fennállásáig az MSZP kérelmére kezelésébe visszakapja. Továbbá azokat az iratokat, amelyekről a kezelésük során kétséget kizáróan kiderül, hogy nem a közhatalom gyakorlása során keletkeztek, az MSZP rendelkezésére kell bocsátani. Felmerül a kérdés, mit jelent a gyakorlatban a törvényjavaslat azon előírása, hogy az MDPMSZMPiratok kezeléséről és kutathatóságáról a művelődési és közoktatási miniszter gondoskodik.
