Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 25. hétfő, az őszi ülésszak 27. napja - Az ülés megnyitása - Napirend előtt - MÓZES MIHÁLY, DR. (SZDSZ)
1791 Nem lenne szégyen, de nem kértem senk itől jogi, szakértői véleményt, kéretlenül azonban igen nagy számban kaptam tanulmányszámba menő, írásos közléseket is. A második, ez elvi vonatkozású: Szeretném hangsúlyozni, és ennek figyelembevételére kérem is mindkét eljáró bizottságot, hogy a magyar P arlament egyetlen képviselője vagy a képviselőkből formálódott egyetlen csoportja sincs alávetve semmiféle parlamenten kívüli szervezetnek, testületnek… (közbeszólás: Igaz!) … vagy személynek. (Nagy taps a kormánypártok oldaláról.) Ez születésétől kezdve a magyar parlamentarizmusnak egy olyan alapelve, amit a diktatúra évtizedeiben meg lehetett szegni, de most nem. (Közbeszólás: Így van! – Taps a kormánypártok soraiból.) Az 1848. IV. törvénycikk még az államfőnek sem engedi meg, hogy a magyar Országgyűlés s zervezeti életébe, tagjainak szervezeti hovatartozása kérdésébe, tisztségviselőinek megválasztásába beleszóljon. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) Napirend előtt felszólalásra kért lehetőséget Mózes Mihály, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjána k tagja. Napirend előtti felszólaló: Dr. Mózes Mihály (SZDSZ) MÓZES MIHÁLY, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engem november 22e, a magyar közoktatás napja ihletett hozzászólásra, felszólalásra. Ismeretes, hogy megint sűrűsödtek a magyar közok tatásügyben a dolgok, szinte egyszerre vált ismertté a Kormány tervezete a jövő évi költségvetésre, ráadásul az oktatási törvény koncepcióját is ebben az időszakban jelentette meg a Köznevelés, és a magyar pedagógustársadalmat ez eléggé mélyen foglalkoztat ja. November 22én országos demonstrációkra került sor, ezek a demonstrációk békések voltak, és a szakszervezetek székházaiban vagy esetleg művelődési házakban zajlottak. Tudomásunk van ugyanakkor arról, hogy az elnök úrnak, Szabad György úrnak, a Parlamen t elnökének a szakszervezetek százezer aláírást tartalmazó jegyzéket adtak át, amelyben arra kérik a tisztelt Parlamentet a pedagógusok, hogy szíveskedjenek a magyar oktatás ügyével mélyrehatóbban foglalkozni. A képviselők levelek tucatjait kapták ezekben a napokban, egyet fel is mutatok, ezt éppen a pécsi művészeti szakközépiskola tanárai és szülői munkaközössége juttatta el… (a képviselő úr felmutatja a levelet) … Getto József és Bretter Zoltán képviselőkhöz, több mint 300 aláírással. Elmondanám, hogy én magam Debrecenben vettem részt egy rendezvényen, ahol több száz tanár kért arra, hogy adjak hangot azoknak a problémáknak, amelyek ott megfogalmazódtak. Mi okozta ezt a békés demonstrációt, miért aktivizálódott ismét a tanári társadalom? Azt gondolom, hogy elsősorban az ifjúság érdekében, tudniillik a költségvetési elképzelésekből és egyáltalán az oktatás parlamenti kezeléséből úgy tűnik, hogy a közoktatás támogatása elégtelen, és működésképtelenek lesznek a következő évben az iskolák. Ezek nem nagy szavak; ha a pedagógusok demokratikus szakszervezetének tanulmányszerű levelét elolvassák a tisztelt képviselőtársak, melyet mindannyian megkaptak, akkor látják azt, hogy ez a pénz bizony elégtelen lesz, és ráadásul hibás számításra hívja fel a figyelmet ez a lev él. Lényegesen nagyobb költségvetési hányadot követelnek, hál' Istennek békésen. Nagyon fontos, hogy a közoktatási törvény koncepciója rendkívüli elégedetlenséget vált ki, és erről kötelességemnek tartom beszámolni itt, a Parlamentben. Az SZDSZ a jövő kedd en egyébként sajtóértkezletet tervez, ahol a közoktatási törvénykoncepció főbb ellentmondásaira fel fogja hívni a figyelmet. Én erről most nem beszélnék, dehát sajnos valóban elégedetlenségre adhat az okot, ha a tanároknak ahhoz, hogy érettségi vizsgán viz sgáztathassanak, posztgraduális tanfolyamra kell menniük, vagy esetleg az egyetemek gyakorló iskolai vezető tanárainak még külön egy másik posztgraduális tanfolyamot kell végezniük, és nem a tudományos fokozat, hanem különböző ilyen méréselméleti vizsgák s zámítanak abban, hogy ki az, aki egy
