Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 19. kedd, az őszi ülésszak 26. napja - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. év IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - SÓVÁGÓ LÁSZLÓ, DR. (MDF)
1780 Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót dr. Sóvágó László képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. Felszólaló: Dr. Sóvágó László (MDF) SÓVÁGÓ LÁSZLÓ, DR. (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én egyetlen kérdésről, annak általá nos vonatkozásairól szeretnék szólni, nevezetesen a munkanélküliek járadékáról. Elvben kétféle módon, kétféle rendező elv létezhet annak eldöntésére, hogy ki milyen feltételek mellett juthat munkanélküli járadékhoz. Az egyik elv az úgynevezett biztosítási elv, amelynek szem előtt tartása esetén döntően csak azt vizsgáljuk, hogy az illető személy megfizettee a jogszabályokban előírt járulékot. A másik az úgynevezett szociális elv, amikor azt is vizsgáljuk, hogy az illető rászorule az adott segélyezési form ára. Hogy mindenki számára érthetően mondjak néhány példát: A biztosítási elv, amely jelen pillanatban a hatályos jogszabályokban is benne foglaltatik, az csak azt írja elő, hogy hány százalékot kell a munkaadónak, illetve a munkavállalónak fizetnie. Az úg ynevezett szociális elv viszont egyéb feltételek vizsgálatát is követelné. Mit mond a jelenlegi szabályozás? "Munkanélküli az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, nem áll munkaviszonyban, egyéb kereső tevékenység et nem folytat, és az illetékes munkaügyi központ munkanélküliként nyilvántartásba vette." Magyarul és világosan felidézve: nincs olyan feltétel kimondva a jelenlegi jogi szabályozásban, amely szerint egyéb, az illető anyagi helyzetére vonatkozó adatokat i s vizsgálni kellene. Például hogyha a munkanélküli járadékra jogosult személy rendelkezik egy balatoni üdülővel, és azt havonta rendszeresen fizetővendégszolgálat keretében kiadja, akkor jövedelme akár többszöröse lehet az országban ma szokásosnak tekinth ető jövedelemnek. De ugyanilyen példát mondhatnék egyéb területekről is. A jövőben várhatóan növekedni fog azok száma, akik nem munkaviszonyból vagy egyéb kereső tevékenységből szerzik jövedelmüket. Ugye, meg lehet élni most már egy viszonylag jelentősebb pénz kamatából, lehet valaki részvényes, kaphat osztalékot és egyebeket. Ezt a jogszabály nem veszi tekintetbe. Azt mondja csak a tervezet és a módosítás is, hogy csak azt kell vizsgálni, kereső tevékenységet ne folytasson az illető. Én arra szeretnék utal ni, hogy az ország jelenlegi helyzetében megítélésem szerint nem biztos, hogy helyesen járunk el, ha csak az úgynevezett biztosítási elvet tekintjük mérvadónak. A munkanélküliek száma a jövőben várhatóan tovább növekszik, így továbbra is feszítő gondot jel ent majd az ellátásukhoz szükséges anyagiak biztosítása. Ugyanakkor közismert tény az is, hogy a gazdaság lehetőségei által is növekszik azok száma, akik a megélhetésükhöz szükséges anyagiakat – mint említettem – nem kereső tevékenységből szerzik meg. A tá rsadalom mai fejlettségi szintje megítélésem szerint nem teszi lehetővé egy kizárólag biztosítási alapon szerveződő ellátási forma fenntartását. A mindenki által ismert nehéz gazdasági, megélhetési körülmények közepette az emberek többsége nem tartja elfog adhatónak, hogy nem kevesen úgy juthatnak munkanélküli járadékhoz, hogy emellett – sokszor köztudottan – más forrásokból jelentős jövedelemmel rendelkeznek. Meggyőződésem szerint nem sérti a társadalom igazságérzetét, ha ezekben az esetekben kizárjuk munka nélküli járadékra való jogosultságát, így aki olyan adóköteles jövedelemmel rendelkezik, amely havi átlagban eléri a minimális bér összegét, a járadékra ne legyen jogosult, illetve a már megállapított segély megszüntethető legyen. Nem vitás, hogy a javasla t rést üt a biztosítási elven, de ennek megsértése kevesebb hátránnyal jár, mint a járadék fizetése a társadalom által nem méltányolható esetekben. Egyébként is a társadalmi fejlettség mai fokán szerencsésebb dolog a rendszer szociális elemeit erősíteni. M indezek alapján röviden ismertetném azt a javaslatot, amelyet én szándékozom előterjeszteni. A javaslat lényege abban állna, hogy ne csak azt vizsgáljuk a munkanélküli járadék elbírálásánál,
