Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 19. kedd, az őszi ülésszak 26. napja - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. év IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - HATVANI ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
1781 hogy valaki kereső tevékenységből rendelkezike egy minimális jöv edelemmel, hanem azt is vizsgáljuk, hogy nincse egyéb adóköteles jövedelme. Magyarul ne kaphasson munkanélküli segélyt az, aki egyéb adóköteles jövedelméből képes önfenntartására, továbbá szüntessük meg a munkanélküli járulék folyósítását, ha az illető a segély megállapításának időpontja óta olyan bevételhez jutott, amely elegendő létfenntartásához. Többen természetesen – legalábbis én úgy gondolom – majd ellenvéleményüket fejtik ki ezen elképzeléssel szemben. Valószínű, meg fogják említeni, hogy a jövő út ja az, mely szerint ha valaki valamilyen, úgymond, valamiféle szerződéssel egy bizonyos összeg befizetése ellenében joggal követelheti, hogyha az adott feltételek fennállnak, akkor járadékra legyen jogosult. Ez az egyik ellenérv, ami fölhozható, és képvise lőtársaimnak említve ők is fölhozták azt az ellenérvet, amely szerint ebben az esetben rendkívül nehéz a bizonyíthatóság. Én úgy érzem, anélkül, hogy a bizonyítást túlbürokratizálnánk, egy olyanfajta megoldással, amely szerint a munkanélküli járadékra igén yt tartó nyilatkozna, hogy más adóköteles jövedelemmel nem rendelkezik, mint a jogszabályban meghatározott kereső tevékenység, illetve az abból származó jövedelme nem éri el a jelenleg hatályos jogszabályban, illetve a tervezetben is feltüntetett mértéket, abban az esetben a munkanélküli segélyt részére nem biztosítanánk. Én mindezek alapján a rövidesen benyújtandó javaslatom támogatását kérem. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Megadom a szót dr. Hatvani Zoltán képviselő úrnak, Szabad Dem okraták Szövetsége. Felszólaló: Dr. Hatvani Zoltán (SZDSZ) HATVANI ZOLTÁN, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvénymódosító törvénytervezet szóról szóra, betűről betűre és tartalmában egyaránt cáfolja a módosítani kí vánt törvény címében és indoklásában kifejezett és ígért törvényalkotói szándékot. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény ugyanis címével, a törvény szövegével és indoklásával egyaránt a munkaképes állam polgárok foglalkoztatásának elősegítését ígérte, új munkahelyek reményét keltette, és elfogadásakor azt is reméltük, hogy a munkanélküliekről való gondoskodás pénzügyi és intézményi alapjait teremti meg. Az eredeti törvény tervezeté vel kapcsolatos szabaddemokrata állásfoglalást annak idején Tellér Gyula képviselőtársunk ismertette. Tellér Gyula kifejtette akkori felszólalásában, hogy a törvény koncepciójával lényegében egyetértünk, kifejezte ugyanakkor néhány fontos kérdésben aggodal munkat is a tervezet néhány kritikus pontját illetően. Kritikus aggodalomra okot adó pontjai a tervezetnek véleményünk szerint többek között a következők voltak: a 130 – 160 ezer főre prognosztizált 1992. évi munkanélkülilétszám, amely tudjuk, már most, töb b, mint a duplája. A munkanélküliség súlyosbodása következtében várható, hogy a törvény végrehajtása során képzett foglalkoztatási, illetve szolidaritási, azaz aktív és passzív alapok felhasználása az utóbbi irányába tolódik el. Sajnos ennek a folyamatnak is tanúi vagyunk. Nekünk már az eredeti törvényben is túl erősnek tűntek a munkanélkülieket szankcionáló normák. De úgy látszik, a törvény szerkesztői szerint azokon még mindig lehet és indokolt szigorítani. Már az eredeti törvénynél is kifogásoltuk a korm ányzati és a munkavállalói érdekegyeztetés munkaerőpiaci súlyarányait. Végül is elfogadtuk, megszavaztuk mi, szabaddemokraták is a törvényt, mert úgy hittük, hogy az más kormányzati gazdasági intézkedések rendszerében betölti majd tervezett funkcióit. Ma m ár látható, hogy nem tölti be a törvény ezeket a funkciókat. Kérdés: azért nem tölti be, mert a törvény eredeti normái nem jók? Mert ha ez így van, akkor lehet, hogy a megoldást a törvény normáinak itt javasolt módosítása jelenti. De ha azért nem tölti be tervezett funkcióit, mert a rendszer más elemei nem működnek megfelelően, esetleg hiányoznak fontos kapcsolódó elemek, akkor ez a törvényjavaslat semmiképpen sem jelentheti a probléma megoldását.
