Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 19. kedd, az őszi ülésszak 26. napja - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. év IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KATONA BÉLA, DR. (MSZP) - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
1779 Az akkori parlamenti vitában, de az Érdekegyeztető Tanács ülésein is főleg azért folyt a vita, mert aggályok merültek fel a finanszírozást illetően, vagyis hogy miből fogja fedezni a költségvetés az evvel járó többletkiadásokat. A kétségek ellenére a megegyezés megtörtént, a Kormány elfogadta és a parlamenti képviselők többsége megszavazta a törvényt, amely kihrdetése napján hatályba is lépett. Azok a munkanélkülivé vált dolgozók tehát, akik megfeleltek a törvény előírásainak, ettől az időponttól megkaphatták a végkielégítést. De nagyon úgy tűnik, hogy ennek most befellegzett. Hidegzuhanyként ért úgyszólván mindenkit a beterje sztett javaslat, mert a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvnyjavaslat szövege kimondja, hogy annak, aki munkaviszonyának megszűnésekor a munkaadótól végkielégítésben részesült, nem fizethető munkanélküli járadék addig, ahány hónapra járt neki ez az összeg. Hölgyeim és Uraim! A munka törvénykönyve módosításának tárgyalásakor még szó sem esett arról, hogy összefüggésbe kívánják hozni a végkielégítés kifizetését a munkanélküli járadékkal. Ami ebben az ügyben történik, az ti pikus szemfényvesztés a Kormány részéről. Egy bravúros bűvészmutatvánnyal ér fel, ahogyan a paragrafusokkal játszanak. Az érdekvédelmi szervezetek ugyanis – ahogyan az sejthető volt, és ami már az eddigi megnyilvánulásokból is kikövetkeztethető – nem nagyo n örülnek annak, hogy orruknál fogva vezették őket. Kétlem, hogy elfogadják a megállapodás egyoldalú felrúgását. Persze időközben új körülmények is felmerülhettek. Kiderülhetett, hogy a költségek meg fogják haladni a számított mértéket, és ez talán elfogad ható magyarázat volna akkor, ha nem egy olyan törvényről lenne szó, amelyen még alig száradt meg a köztársasági elnök pecsétje. Itt sokkal inkább arról lehet szó, hogy a Kormány, engedve az érdekképviseleti szervek és a társadalom nyomásának, belement egy alkuba, de rögtön ezt követően felelevenítette azt a gyakorlatot, amelyet már néhányszor követett ebben a Házban. Nevezetesen: egy később megszülető törvénnyel elértéktelenítette a korábban már meghozott döntéseket. Üdvös lenne tehát, ha a Kormány nyíltan színt vallana, komolyan veszie a végkielégítésről szóló törvényt, vagy sem. Ha igen, akkor támogassa a parlamenti szavazásnál a törvényjavaslat 12. § (5) bekezdésének elhagyását, Kis Zoltán képviselőtársammal együtt ugyanis egy ilyen értelmű módosító java slatot tettünk. Ha nem, akkor ezt is mondja ki egyenesen, nyíltan, és indokolja meg a nyilvánosság előtt, hogy miért kényszerült erre a lépésre. De ebben az esetben kérjük, vegyék ki az új, készülő munkatörvénykönyvből a 95. §t, mert nem szeretnénk, ha ra jtunk nevetne az egész ország. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Kétperces reagálásra kért lehetőséget dr. Katona Béla képviselő úr, MSZP. Felszólaló: Dr. Katona Béla (MSZP) KATONA BÉLA, DR. (MSZP) Tisztelt Elnök Ú r! Tisztelt Ház! Nekem a szocialista frakció nevében volna egy kérésem és egy javaslatom. Az előbb Réti Miklós képviselő úr olyan tragikus közgazdasági fejtegetéseket adott elő, és olyan becsmérlő hangon beszélt több millió, eddig is nagyon tisztességesen és keményen dolgozó magyar munkásról, hogy erre a felszólalásra mindenképpen még az általános vita keretében szeretnénk válaszolni. De szeretnénk tanulmányozni, mert így első hallásra egyszerűen egy jelentős részét nem is akartam elhinni annak, amit képvis előtársam mondott. Ezért kérem Elnök Urat, hogy a mai napon ne zárjuk le még az általános vitát, és legalább egy hozzászólásra még a következő ülésnapon számunkra biztosítson lehetőséget. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Igen, azt hiszem, ennek nem lesz akadálya val ószínűleg, mert még sok a jelentkező.
