Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 19. kedd, az őszi ülésszak 26. napja - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. év IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BOROS LÁSZLÓ (MSZP) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - PELCSINSZKI BOLESZLÁV, DR. (SZDSZ)
1778 erkölcsi jelentősége visszanyerje valódi jelentését, miszerint a munka az a tudatos emberi tevékenység, melynek célja gazdaságilag hasznosat, értékeset teremteni. A munkának erkölcsi jelentősége is van, eg yrészt azáltal, hogy az ember hivatásszerű tevékenységévé, és mint ilyen, az erkölcsi életcélok eszközévé válik, másrészt azáltal is, hogy az emberekre nemesítőleg és nevelőleg hat. A most tárgyalt törvénymódosítás, hiszem, hogy a fent említetteket mint fo galmakat, amelyeket az elmúlt 40 év kilúgozott, tartalom nélkülivé süllyesztett, segít helyreállítani és tartalmát visszaadni. Ezért a törvénymódosítást elfogadásra ajánlom. Köszönöm figyelmüket, elnézést kérek, hogy ilyen hosszan igénybe vettem magukat, d e ez a nap, úgy látszik, ilyen. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Kétperces reagálásra kért lehetőséget Kósáné dr. Kovács Magda. Megadom a szót. (Közbeszólás: Boros László!) Boros László? Bocsánat, Boros László képviselő úr. Felszólaló: Boros László (MSZP) BOROS LÁSZLÓ (MSZP) Köszönöm szépen, Elnök Úr. Réti képviselő úr felszólalásával kapcsolatban szeretnék két megjegyzést tenni tisztelt képviselőtársamnak. Az egyik, amikor idézett a felszólalásomból, és ezt értelmezte, számomra olybá tűnt, hogy vagy tisztelt Képviselőtársam nem olvasta még a törvénymódosító javaslatot, amit nem szeretnék feltételezni, vagy teljesen félreérti azt, amit én mondtam. Én itt a plénum előtt nem kívánom ezt elmagyarázni, nagyon szívesen élek ma jd vele. A másik dolog, amit szeretnék megjegyezni. Én tudom, és tisztában vagyok vele, hogy a munkanélküliek között is előfordul, sőt biztos, hogy van lumpenelem, olyan, aki visszaél vagy vissza akarna élni a helyzetével. Szeretném azonban azt is megjegye zni, hogy mély meggyőződésem, hogy közöttük ez az arány nem több, mint a lakosság egyéb rétegeinél. Éppen ezért ezt egy olyan dolognak tartom itt emlegetni… nem akarom a szót mondani, mert az elnök úr már egyszer korábban kitiltotta a teremből – , szóval én úgy gondolom, hogy nem úgy kell megoldani a dolgot, hogyha ezt a néhány embert ki akarjuk valamiből rekeszteni, hogy a többit megpróbáljuk karanténba zárni. Köszönöm. (Szórványos taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Megadom a szót dr. Pelcsin szki Boleszláv képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. Felszólaló: Dr. Pelcsinszki Boleszláv (SZDSZ) PELCSINSZKI BOLESZLÁV, DR. (SZDSZ) Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! A most tárgyalt törvényjavaslattal kapcsolatos fenntartásainknak már h angot adtunk a múlt heti plenáris ülésen, ahol Matyi László képviselőtársam szólalt fel. Én egy olyan aggályos kérdésről kívánok szólni a szabaddemokraták nevében a törvényjavaslat kapcsán, amely alkalmas arra, hogy lejárassa a törvényhozás tekintélyét és az állampolgár törvényekbe vetett bizalmát is. Alig több, mint egy hónap telt el azóta, hogy az Országgyűlés elfogadta a munkatörvénykönyv módosítását, és életbe léptette a végkielégítés intézményét. A mostani törvényjavaslat pedig gyakorlatilag mindezt se mmissé tenné. A munkatörvénykönyv arról szól, hogy a dolgozót a munkáltató felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése esetén a munkaviszonyban eltöltött évek számától függően hány havi átlagkereset illeti meg végkielégítésként. A törvény hosszú vajúdás utá n született meg, amelyben nemcsak a Kormány és a Parlament vett részt, hanem a dolgozók érdekvédelmi szervezetei és a munkáltatók is.
