Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 19. kedd, az őszi ülésszak 26. napja - A szakszervezeti vagyon védelméről, a munkavállalók szervezkedési és szervezeteik működési esélyegyenlőségéről szóló 1991. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - DÉNES JÁNOS (független) - ELNÖK (Szabad György): - FILLÓ PÁL (MSZP)
1732 Szólásra következik Dénes János független képviselő. (Zaj.) Felszólaló: Dénes János (független) DÉNES JÁNOS (független) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az én számból a közelmúltban a Házban elhangzott, hogy nem a szakszervezeti vagyon szétcincálása a megoldás, hanem a szakszervezetek újraválasztása. A szak szervezet – egy államszakszervezet, és ennek a nevében is örököse az MSZOSZ, és az előbbi előrebocsátás után engedjék meg, hogy arról is beszéljek, hogy tulajdonképpen a tét rendkívül nagy! Egyszer: a tavaszi szakszervezeti választás, azon kívül kérem, mos t már lehet a csomópontokat megtalálni. Tulajdonképpen nincs kevesebbről szó, mint hogy a visszarendeződés keresi a biztos pontjait. Ennek egyik biztos, tökéletesen átmentett alapépítménye az állami szakszervezet, az államszakszervezet. Amennyiben a szaksz ervezet alulról, üzemekben, gyárakban nem választódik újra, azt hiszem, parlamenti eszközökkel nem fogunk tudni gátat vetni annak a radikális gyakorlatnak, amely az állampártot és az államszakszervezetet az elmúlt évtizedekben jellemezte. Éppen ezért – azt hiszem – a Parlamentnek az a feladata, hogy bírósági úton és módon szerezzen érvényt a szakszervezeti vagyonról korábban hozott törvényének, mert különben nincs miről beszélni. Mert ami itt történt, kérem szépen, vásári, piaci alku és méltatlan a Parlamen thez mind az írógépet illetően, mind a 10 milliót vagy 50 milliót illetően! Köszönöm a tiszteletteljes meghallgatást. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Filló Pál, a Magyar Szocialista Párt részéről. Felszólaló: Filló Pá l (MSZP) FILLÓ PÁL (MSZP) Igen tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Megmondom őszintén, hogy most már másodszor hallgatva ezt a vitát, amely a szakszervezetekkel kapcsolatosan e Házban kirobbant, borzasztó szégyenérzés fogott el. (Zaj.) Azért fogott el szégyenérzés, mert ugyanakkor ott van a Parlament asztalán a Munka Törvénykönyve, amelynek tárgyalását halogatjuk, és amelynek tulajdonképpen rendeznie kellene már végre a szakszervezetek közötti választás ügyét. Nekem meggyőződésem, hogy amikor választóin k azt érzik és azt hangoztatják mindenhol, hogy itt elszakadva tőlük, a fejük fölött próbálunk meg kérdésekben döntést hozni, hát kérem, ez a szakszervezeti ügy – tisztelt Képviselőtársaim, azt hiszem, ezt valamennyien beláthatjuk – pontosan ilyen téma! Mi nél előbb azzal kellene már végre foglalkoznunk, hogy meghozzuk azokat a törvényeket, amelyekben a dolgozók eldönthetik majd, hogy melyik szakszervezeti szövetséghez, melyik szakszervezethez akarnak tartozni, és csak ennek arányában lehetséges elosztani a szakszervezeti vagyont. Én nagyon visszataszítónak tartom, ha különböző ágazatok vagy szövetségek ezen vitát folytatnak itt a Ház falain belül is. Azt hiszem, a mi feladatunk az kell, hogy legyen, hogy minél előbb lehetőséget adjunk a dolgozóknak, hogy vál aszthassanak a szakszervezetek között. Akkor ezt az egész ügyet el lehetne felejteni, és nem kellene itt pártok közötti éles csatározásokat folytatni ebben az ügyben. Nekem ez a véleményem, és ezért javasolnám a tisztelt Háznak, hogy ezt a mostani törvényj avaslatot vegyük le a napirendről és minél előbb essünk most már neki végrevalahára a Munka Törvénykönyvének, hogy a jövő év tavaszán az ország munkavállalói végre már választhassanak. Mert őket alapvetően az érdekli, vane, aki az ő érdekeiket képviseli, és amíg a szakszervezetek egymást gyilkolják, addig természetesen könnyű helyzetben van az államapparátus, az állam, mint a Magyarországon lévő legnagyobb tulajdonos, mert kényekedve szerint oszthatja el a vagyont és kihagyhatja ebből a dolgozók millióit ! Hát ez itt a tét, kérem, és ezért ilyen éles ez a kérdés, és én nagyon szeretném, ha végre már ezt az ügyet lezárnánk. Köszönöm szépen. (Zaj.)
