Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 19. kedd, az őszi ülésszak 26. napja - A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - JUHÁSZ PÉTER (KDNP)
1712 Következetes a hozzá kapcsolódó eljárási szabály is, miszerint az importált termékek fogyasztási adóját is az ÁFÁhoz hasonlóan a vámhatóság állapítja meg kivetés útján, s az adóztatás minden importra kiterjed. Új elemei még a javaslatnak a diplomáciai t estületek részére biztosított adóvisszatérítési lehetőség, az üzemanyagok kötelező tartalékkészletének mentesítése, valamint az adóvisszaigénylési szabályok szigorítása. Összességében tehát a tervezet fogyasztási adóra vonatkozó paragrafusai jobbították a korábbi szabályozást, egyértelművé tették az adóalanyok körét, az adó alapját, az adómentességeket és az adó visszaigénylését. Bármilyen adójogszabályról van is szó azonban, annak szinte legfontosabb eleme az adó mértéke, amelyet – mint utaltam rá – a terv ezet nem tartalmaz. A törvényjavaslat 10. szakaszának (4) bekezdése szerint az adókulcsokat, adótételeket az e törvény 21. szakasz (1) bekezdés felhatalmazása alapján a Kormány rendelete tartalmazza. a 21. szakasz (1) bekezdése pedig így szól: Felhatalmazá st kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a költségvetési törvényben előirányzott bevételek, illetve kiadások keretei között az 1. és 2. számú mellékletben szereplő termékek és szolgáltatások után fizetendő fogyasztási adóra, illetve igényelhető fog yasztói árkiegészítésre az e törvény 1. és 2. számú mellékletében meghatározott mértékein belül az alkalmazandó konkrét adókulcsokat, adótételeket, valamint árkiegészítési kulcsokat stb., stb. És itt muszáj kapcsolatot keresni a korábban tárgyalt 1992. évi költségvetési irányelvek és az adótörvények között. A fogyasztási adó összege 1989ről 1991re körülbelül másfélszeresére emelkedett, 97 milliárd forintról 155 milliárd forintra. Ezen belül az üzemanyagokat terhelő fogyasztási adóbevétel körülbelül kétsze resére nőtt, míg az élvezeti cikkekből befolyó adó 20%kal emelkedett, s az egyéb termékek fogyasztási adóbevétele 20%kal csökkent a fenti időtartamban. Ennek eredményeképpen az 1991es tervezett 155 milliárd forint adóbevételből 105 milliárd forint, azaz 70% az üzemanyagokat terheli, 40 milliárd forint, azaz 27,5% az élvezeti cikkeket, 2,5 milliárd forint pedig az egyéb termékeket. A fogyasztási adó jelenlegi összetétele úgy alakult ki, hogy az átlagos emelkedésen belül az üzemanyagoknál mindkét évben az átlagot közel kétszeresen meghaladó emelésre került sor. Az üzemanyagok fogyasztási adójának, így árának emelése pedig egyértelműen inflációs hatású, amely az egész gazdaságba begyűrűzik. A fentiekkel kívánom alátámasztani azt, hogy amennyiben a költségvet ési irányelvekben szereplő, 1992. évre tervezett 189 milliárd forint bevétel a költségvetésben jóváhagyásra kerül, ami 24%os emelkedést jelent, ezen belül még elképzelhető az előbbi trendeket figyelembe véve, hogy az előző évekhez hasonlóan az üzemanyag f ogyasztási adója 40%kal növekszik, ami inflációs hatásánál fogva a gazdaság jelenlegi állapotában nem kívánatos. Ezért javaslom, hogy a fogyasztási adó mértékének tételes meghatározása továbbra is az Országgyűlés hatásköre legyen a költségvetési törvény m ellékleteként. E kérdéskör tekintetében megoszlottak a vélemények a kereszténydemokrata frakción belül. A többség elfogadja és támogatja a törvényjavaslat eredeti koncepcióját, vagyis a Kormány kapjon felhatalmazást az Országgyűléstől az adók mértékének me gállapítására, a törvény által meghatározott intervallumokon belül. Ennek legfőbb indoka, hogy a mellékletben felsorolt termékcsoportok mind a termékek fajtája, mind azok minősége tekintetében olyan széles skálát ölelnek fel, hogy azok fogyasztási adójának tételes meghatározása törvény által szinte lehetetlen vállalkozásnak tűnik. A költségvetési irányelvekkel való összehasonlításban elgondolkodtató, hogy az egyértelműen lakosságot terhelő fogyasztási adóbevételt 24%kal tervezik emelni, egyidejűleg a lakos ságnak adott árkiegészítés 50%ot meghaladó csökkentése mellett, míg a másik oldalon a gazdálkodó szervek befizetései csökkennek, s a részükre adott támogatásokban is csak 20%os leépítés várható. De erről
