Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 19. kedd, az őszi ülésszak 26. napja - A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - JUHÁSZ PÉTER (KDNP)
1711 szempontból indokolt lenne nagyobb eltérés az ólommentes és a többi benzin adókulcsa között. Ugyancsak ezen szempont alapján támogatható a tömegközlekedés fogyasztói árkiegészítésének fenntartása. Összegezve tehát: elviekben egyetérthetnénk a törvényjavaslatban szereplő szándékkal, ám a fent vázolt alkotmányos kifogásokra és a javaslat fogyatékosságaira tekintettel, továbbá feltételezve megvalósításának körülményeit, a költségvetési irányelvekben vázolt kormányzati elképzelése ket mellérendelve nem tudjuk elfogadni. És itt újra emlékeztetnem kell a kormányzati adópolitika hiányára. Ha nincs megfelelő gazdaságpolitikai koncepció az adók összehangolt kezelésére, az elviekben dicséretes szándék is ellenkező hatást érhet el. Végül, ha a reális mesével kezdtem, hadd fejezzem be ezzel. A néprajzkutatók közös megállapítása, hogy a reális mesék nyomdafestéket nehezen tűrő, gyakran drasztikus hangvételük következtében kevéssé kerültek feljegyzésre, és még kevésbé közlésre. Erre a törvényj avaslatra, elfogadása esetén, különösen az ártámogatások többségének megvonása után nem a közlés, hanem valószínűleg a közvélemény drasztikus hangvétele fog emlékeztetni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a FIDESZ padsoraiban.) ELNÖK (Dornbach Alajos ) : Köszönöm szépen. Következik Juhász Péter képviselő úr, a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka, és átadom az ülés vezetését Szabad György elnök úrnak. (Az elnöki széket Szabad György, az Országgyűlés elnöke foglalja el.) Felszólaló: Juhász Péter a KD NPképviselőcsoport nevében JUHÁSZ PÉTER (KDNP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvényjavaslat két lényeges változást tartalmaz a korábbi szabályozáshoz képest. A fogyasztási adó e setében elsősorban a törvény működése során tapasztalt hiányosságok megszüntetése, illetve a gazdasági élet változásaihoz való igazítása figyelhető meg a törvényjavaslatban. A fogyasztói árkiegészítés esetében pedig a kedvezmények további lényeges szűkítés ét eredményezi a módosítás. A fogyasztási adó és árkiegészítés olyan adó, illetve juttatás, amelynek a költségvetési bevételek biztosítása mellett elsődleges célja a fogyasztás befolyásolása. Mivel kizárólag a fogyasztásra kerülő termékeket terheli, a törv ényjavaslat szerint ugyanis az adóköteles termékek további felhasználása, tartalékba helyezése esetén adókötelezettség nem keletkezik, így megfizetőjének a végső fogyasztó, a lakosság tekinthető. Hogy a törvényjavaslat a kitűzött célját elérie, ez az adóz tatott, illetve juttatásban részesített termékek körétől, adózási szabályoktól és a megállapított adó mértékétől függ. A tárgyalás alatt álló jogszabálytervezet az előbb fölsorolt kritériumoknak csak részben tesz eleget, hiszen meghatározza ugyan a termék ek körét és az adózási szabályokat, de az adómértékeket nem tartalmazza. A javaslat legfontosabb módosítása a jelenlegi adózási és árkiegészítési igénybevételi szabályokhoz képest az, hogy nem csak a külkereskedelmi forgalomban importált termék lesz adóköt eles, hanem az utas- és ajándékforgalomban, vagy egyéb nem külkereskedelmi forgalomban behozott áru is, ha az a vámszabályok értelmében kereskedelmi behozatalnak minősül. Ez a változás lehetővé teszi az áruforgalomba különböző módon bekerülő termékek egysé ges kezelését és az állami bevételek növelését is. A magánimport bővülése, a feketepiac virágzása ezt az intézkedést szükségszerűvé tette, egyrészt a piaci szereplők egyenlő esélyeinek biztosítása, másrészt a költségvetési bevételkiesés megszüntetése miatt .
