Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 18. hétfő, az őszi ülésszak 25. napja - Határozathozatal a szövetkezetekről szóló 1991. évi törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal az 1991–1992. évi vagyonpolitikai irányelvekről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitára bocsátásáról - Az 1996. évben megrendezendő világkiállításról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZABAD GYÖRGY, DR. (az Országgyűlés Elnöke) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MÁDI LÁSZLÓ (FIDESZ)
1680 Ugyanis lehet érvelni azzal, hogy az expo hosszabb távon milyen előnyökkel jár, s talán még Budapest vonatkozásában is lehet ne előnyös dolgokról beszélni, bár jómagam nem vagyok róla meggyőződve, hogy Budapest összességében jól jár. De minden érzékem azt mondja, hogy két szempontból nem lehet pozitívnek ítélni az expo hatását. Ez a két szempont a környezetvédelem ügye és a vidé k, ezen belül pedig különösen az alföldi rész gazdasági érdeke. Ne feledkezzünk el – Hölgyeim és Uraim – , hogy minden ilyen típusú gazdasági döntés egyfajta újraelosztást jelent. Bizonyos rétegek és régiók nyerhetnek az ügyön, míg mások veszítenek. Ez így van rendjén, úgyhogy az ilyen esetekben két dolgot kell mérlegelni. Az egyik az, hogy nemzetgazdaságilag milyen a beruházás egyenlege. S itt az sem mindegy, hogy a befektetés milyen hosszú távon térül meg, hiszen nem szabad elfeledkezni arról, hogy a költs égek mindig előbb jelentkeznek, mint a hasznok. Ebből a szempontból az is megállapítható, hogy legalábbis hazárdírozásnak minősül az eddigi tevékenység, hiszen mind a mai napig nem kaptunk korrekt és minden lényeges részletre kiterjedő megvalósíthatósági t anulmányt. Legalábbis számomra, aki közgazdász lévén sokkal inkább hiszek a számoknak, mint a vágyaknak, az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank véleménye ezen kételyeimet csak erősítette. A másik szempont, s itt jön közbe az újraelosztás jellege, hogy az expo vajon a kívánatos irányba befolyásoljae – mondjuk – a terület- és településfejlesztési koncepciónkat. S itt meg kell állapítanunk, hogy például a legelmaradottabb térségnek ismert SzabolcsSzatmárBereg megye látható módon képtelen lenne ebbe a rendezvénybe érdemileg bekapcsolódni, mivel nincsenek meg hozzá a közlekedési, távközlési és egyéb feltételei. Nem véletlen, hogy a vidék támogatására olyannyira számító Baráth úr nem tervezett egyetlen rendezvényt sem ebben a megyében. S azt is elfelej tik megemlíteni, hogy például a megyénk közgyűlése támogatta ugyan az expo megrendezését, de ugyanakkor olyan feltételeket is megfogalmazott, ami nyilvánvalóan nem fér bele a 30 milliárdos költségvetési pénzbe. Ez érthető is, ismerve például közlekedési ad ottságainkat s egy világkiállítás igényeit. Ugyanaz a helyzet tehát, mint a jelenleg meghirdetett MSZPállásponttal, ahol is elviekben támogatják az expot, de csak olyan, számomra egyértelműen alapvető és nélkülözhetetlen feltételek teljesülése esetén, ami re nyilvánvalóan nincs reális esély. Véleményem szerint lehet és kell is nagy ünnepségeket rendeznünk honfoglalásunk 1100. évfordulóján, de az expo, különösen egy második kategóriás nem emelné annak fényét. Mind Kádár miniszter úr, mind Sikló s miniszter úr a budapesti közgyűlési döntés utáni nyilatkozataiban elismerte, hogy a költségvetési pénz Budapestre ment volna, s ott is csak a legszükségesebb beruházásokra. Sőt Siklós miniszter úr ezek után egy nemes gesztussal beígérte ezt a 30 milliárd ot, a budapesti önkormányzatot büntetendő, a vidék fejlesztésére. Nem biztos, hogy így kellene a dolgokat rendezni, de azért remélem, hogy ezek után végleg lehullt a vidéki képviselőtársaim szeméről a hályog. Nézzük meg – képviselőtársaim – egy kicsit alap osabban a törvényjavaslatban szereplő tételeket, s felejtsük el említett minisztereink hirtelen felindulásból elkövetett szavait. Ha végignézünk a törvényjavaslat mellékletében felsorolt beruházásokon, akkor nem nehéz rájönnünk, hogy köztük csak fővárosi c ímlet található. Megint csak nem lehet félreértésről szó, s még az se jöhet számításba, hogy esetleg a tartalék szolgál vidéki célokra, hiszen a főcím kimondja, hogy ezek mind fővárosi infrastruktúrális beruházások. A megjegyzés rovatban a lap alján az is oda van írva, hogy ez a 17 milliárd a folyó áron 30 milliárdnak felel meg. Tehát szó sincs arról, hogy itt még bizonyos bújtatott vidéki pénzek lennének esetleg tartalékban. Megértem én a korábbi vitában felszólaló MDFes Pap András képviselőtársamat, amik or abban a reményében adta támogatását az expohoz, hogy az a saját városának, megyéjének segít. Ezért
