Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 18. hétfő, az őszi ülésszak 25. napja - Határozathozatal a szövetkezetekről szóló 1991. évi törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal az 1991–1992. évi vagyonpolitikai irányelvekről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitára bocsátásáról - Az 1996. évben megrendezendő világkiállításról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DEUTSCH TAMÁS (FIDESZ)
1668 kötelezettségvállalás a kö ltségvetésbe. Jogi értelemben pedig teljes mértékben indokolatlan a költségvetési hozzájárulás keretösszegét meghatározni, hisz – mint említettük – a programiroda valamennyi kötelezettségéért végső soron a Kormány, tehát az állami költségvetés köteles hely tállni. A javaslat 4. szakasz (4) bekezdése, amely szerint a 30 milliárd forintnyi kötelezettségvállalás kivételével a szakkiállítást központi költségvetési hozzájárulás nélkül kell megrendezni, jogilag tarthatatlan. A javaslat 4. szakasz (3) bekezdése azo nban nem elégszik meg ennyivel. A bekezdés utolsó mondata, amely szerint a 2. számú mellékletben meghatározott beruházásoknak a központi költségvetésből nem fedezett részét a fővárosi önkormányzat a bevételeiből biztosítja, lényegében alkotmányellenes. Az Alkotmány 44/A szakasz (1) bekezdés b) pontja szerint az önkormányzat bevételeivel önállóan rendelkezik. Lehet, hogy az említett mondat nem más, mint ezenönkormányzati alapok korlátozása, amire a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatáva l természetesen sor kerülhet. A helyzet azonban nem ez. Hisz ebben az esetben nemcsak a fővárosi, hanem a kerületi önkormányzatok ezen alapjogát is korlátozni kéne, márpedig erről nem szól a tervezet. Az 1991. évi XXIV. számú törvény a fővárosi és fővárosi kerületi önkormányzatokról 1. szakasz (5) bekezdésében úgy fogalmaz, hogy amennyiben a törvény a fővárosi önkormányzatot a főváros érdekköre vagy gazdasági lehetőségeit meghaladó regionális, illetve országos feladatok ellátására kötelezi, úgy az Országgyű lés biztosítja az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeket, dönt a költségvetési hozzájárulás mértékéről és módjáról. Mivel a 4. szakasz (3) bekezdésének utolsó mondata csak a fővárosi önkormányzatról tesz említést, ezért nem az alapjog korlátozásának az esetével, hanem a fővárosi törvényből idézett helyzettel állunk szemben, így a szakkiállítási törvénynek a fővárosi önkormányzatra rótt plusz feladatok ellátásához szükséges anyagi feltételek biztosításáról kell rendelkeznie. Az 5. szakasz (1) bekezdése a zt mondja ki, hogy a fővárosi és az érintett kerületi önkormányzatok együttműködnek a szakkiállítás megrendezéséért felelős Kormánnyal. Ez a megfogalmazás is több, mint talányos. Nem lehet tudni, hogy csupán arról a bizonytalanságról vane szó, hogy a Korm ány maga sem tudja eldönteni, hogy ki a szakkiállítás rendezője. A 4. szakasz (1) bekezdése szerint a programiroda, vagy az 5. szakasz (1) bekezdése szerint maga a Kormány. Jelentheti persze ez a megfogalmazás azt is, hogy a Kormány így kíván eleget tenni az egyezmény 10. cikkely (2) bekezdésében leírt szavatosságvállalási kötelezettségének. Azt pedig csupán fogalmazási pontatlanságnak tarthatjuk, hogy a törvénytervezet szerint a fővárosi és az érintett kerületi önkormányzatoknak kell együttműködniük a megr endezésért felelős Kormánnyal, s nem a Kormány működik együtt a megrendezésben részt vevő önkormányzatokkal. Nehezen tudunk magyarázatot találni arra, hogy annak a világkiállítási tanácsnak a tagjait, amelyik a Kormány, a fővárosi és az érintett kerületi ö nkormányzatok közötti együttműködést biztosítja, miért csupán a Kormány és a fővárosi önkormányzat bízza meg a tagjait. Kodifikációs és garanciális szempontból elengedhetetlennek tartjuk, hogy a rendkívül széles feladat- és hatáskörrel bíró főbiztos, világ kiállítási tanács és programiroda feladat- és hatásköreinek legfontosabb elemeit törvényi szinten szabályozza. Tisztelt Ház! Hölgyeim és uraim! A törvényjavaslat 8. szakasza a szakkiállítás területére vonatkozó részletes rendezési tervek elkészítésének, il letve az elkészült részletes rendezési tervek módosításának határidejéül 1991. december 31ét határozza meg, s a készülő részletes rendezési tervekkel kapcsolatban a főbiztos előzetes, míg az elkészült részletes rendezési tervekkel kapcsolatban a főbiztos utólagos egyetértési jogát állapítja meg. Az Alkotmány már korábban idézett 44/A szakasza (1) bekezdésének a) pontja szerint az önkormányzat önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat. Az 1991. évi XX. törvény 75. szakaszának (5) bekezdése szerin t a rendezési terveket a jóváhagyásuk előtt az érdekelt államigazgatási és érdekképviseleti szervekkel egyeztetni, és azokat az egyeztetési eljárás során a lakossággal ismertetni kell. A (6) bekezdés szerint