Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 18. hétfő, az őszi ülésszak 25. napja - Határozathozatal a szövetkezetekről szóló 1991. évi törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal az 1991–1992. évi vagyonpolitikai irányelvekről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitára bocsátásáról - Az 1996. évben megrendezendő világkiállításról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DEUTSCH TAMÁS (FIDESZ)
1669 a lakosság az egyeztetési eljárás során vélemény t nyilváníthat és a rendezési tervekre észrevételeket tehet. Az észrevételek, vélemények el nem fogadása esetén az önkormányzatot indoklási kötelezettség terheli. Mindezek alapján nevetséges a tervezetben megállapított határidő, hisz a hatásköri törvényben leírt kötelezettségeknek a rendelkezésre álló rövid idő alatt képtelenség eleget tenni. A rendezési tervekről való döntés az Alkotmány 44/A szakaszának idézett pontja szerint olyan önkormányzati ügy, amit az önkormányzat önállóan szabályoz. A fővárosi tör vény 11. szakasza értelmében a főváros általános rendezési tervét illetően a Kormánynak is csupán véleményezési joga van. Mindezekből következően tarthatatlan a főbiztos törvényjavaslat által megállapított előzetes és utólagos egyetértési joga. Hölgyeim és Uraim! Amint azt a bevezetőmben említettem, van a törvényjavaslatnak egy szakasza, amivel kapcsolatban jogi kifogás nem emelhető. Ne legyünk kishitűek, becsüljük meg értékeinket. Bátran nevén merem nevezni ezt a szakaszt, ez a 9. szakasz. A szakkiállítás területén állami tulajdonban lévő ingatlanok kezelői jogát a 9. szakasznak megfelelően elsősorban a felek megállapodása útján kell a szakkiállítás céljára biztosítani, ennek hiányában kerülhet sor a 10. szakasz (1) és (2) bekezdése szerinti kezelői és hasz nálati jog megvonására és új kezelő, használó kijelölésére – ez minden esetben a programiroda. A 10. szakasz (1) bekezdése szerint a kezelői jog megvonásáért nem jár, de egyéb, például használati vagy más vagyoni értékű jogok megvonásáért jár kártalanítás. A 10. szakasz (2) bekezdése szerint a megvont vagyon, illetve vagyonértékű jog erejéig és arányában a programiroda kezesként szerepel. A megvonás folytán a hitelezőket ért kárért ugyancsak a programiroda tartozik felelősséggel. A 10. § (4) bekezdése szeri nt így a programiroda köteles helytállni a használati és más vagyonértékű jogok megvonása után járó kártalanításért, a kisajátítási kártalanításért, valamint a megvont vagyoni, illetve vagyonértékű jog arányában keletkező kezesség alapján. Erre a törvényja vaslat 2. számú melléklete alapján 1990. évi folyó áron, illetve áron összesen 2,7 milliárd forint áll rendelkezésre. Fontos ezt azért is emlékezetünkbe idézni, mert a 10. § (2) bekezdése 2. mondatában szereplő kezesség a Ptk. 274. § (2) bekezdésének megfe lelő készfizetői kezesség. Így, a bírósági végrehajtásról szóló, korábban idézett tvr. rendelkezéseit is figyelembe véve, az állami költségvetés terhei elképesztőek lehetnek. A törvényelőkészítők nem pazarolják arra erejüket, hogy egyértelműen tisztázzák: a megvont vagyon, illetve vagyoni értékű jog erejéig való kezességvállalás esetén a könyv szerinti vagy a forgalmi értéket kelle figyelembe venni? Mint ahogy arra sem vesztegetik energiájukat, hogy a megvonás esetén a hitelezőket ért kárért a Programiroda felelősségvállalásának megállapításakor tisztázzák,hogy a kártérítés mértéke magában foglaljae a tényleges káron túl az elmaradt hasznokat is. A 11. § (4) bekezdése rendkívül érdekes kérdést vet föl. Mégpedig azt, hogy mekkora is a szakkiállítás területe . A javaslat 3. §a értelmében a szakkiállítás területe a Fővárosi Tanács 175/1990. számú határozatával körülhatárolt területnek egy kisebb, 80 hektáros része. A 11. § (4) bekezdése értelmében azonban, amennyiben az említett fővárosi tanácsi határozat hatá lya alá tartozó ingatlan műszaki, fizikai egységet képez a szakkiállítás területén lévő ingatlannal, akkor erre az ingatlanra is érvényes a törvényjavaslat azon rendelkezése, miszerint ez az ingatlan sem adható önkormányzati tulajdonba, illetve ezekre az i ngatlanokra sem használható, illetve alkalmazható az önkormányzati vagyontörvény 51. §a. A szakkiállítás területének ilyen burkolt formában történő megnövelését illető gyanúnkat látszik alátámasztani a törvényjavaslat 13. § (1) bekezdése is, amely szerint a főbiztos a fővárosi tanácsi határozattal érintett terület egészére vonatkozóan gyakorol szakhatósági jogkört.
