Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 18. hétfő, az őszi ülésszak 25. napja - Határozathozatal a szövetkezetekről szóló 1991. évi törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal az 1991–1992. évi vagyonpolitikai irányelvekről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitára bocsátásáról - Az 1996. évben megrendezendő világkiállításról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - MAGYAR BÁLINT, DR. (SZDSZ)
1657 világkiállítással számolva született. Másrészt senki sem lehet biztos benne, hogy ez az összeg folyó áron is elegendő lehet a világkiállítás megrendezésére. Egy világkiállítá s megrendezésének valószínűleg tényleg van pozitív hozadéka, de nagyon világosan és egyértelműen meg kell mondani az embereknek, hogy ez mibe kerül. Tehát ha a magyar társadalom és mindazok, akik lelkesednek a világkiállításért, ezt komolyan gondolják, akk or azért vállalni kell a pótlólagos áldozatokat is. A megválaszolandó kérdés véleményünk szerint így hangozhatna: Kívánjae, hogy Budapest infrastruktúrája olyan állapotba kerüljön – a költségvetés, illetve az adófizetők további terhelése és a vidéki infra sturktúrafejlesztés költségvetési támogatásának visszafogása révén – , mely lehetővé teszi a világkiállítás megrendezését? Tisztelt Országgyűlés! Arra adotte ön megbízást a legutóbbi választásokon – kérdezi Palotás János képviselőtársam – , hogy a Parlamen t, a Kormány, az önkormányzatok egymást ellenőrizve, de közös felelősséggel, a társadalom képességeiben bízva a gazdaság és a kultúra fejlődését, növekedését érjék el? Így elvárhatóe, hogy az 1996os világkiállítás megvalósítását is ennek szellemében oldj ák meg? Bethlen István képviselőtársamnak az MDFből például az a meggyőződése, hogy egy állami hivatal képtelen egy világkiállítás levezénylésére. Már ez a csodálatos újmódi magyar szó mutatja: "levezénylés" és vállalkozás és piaci magatartás egymással te ljesen összeegyeztethetetlen fogalmak. Tehát ne várjunk csodát. Az Állami Számvevőszék szakvéleménye pedig szintén kritikusnak tartja, hogy az új finanszírozási koncepciónak a megalapozása csak elméleti síkon maradt. Mindössze az tűnik egyértelműnek, hogy nem az ingatlantulajdonosok önálló üzleti vállalkozásairól, hanem központilag elrendelt, diktált akcióról van szó. A megválaszolandó kérdés ez esetben a következő lehetne: Arra adotte ön megbízást a legutóbbi választásokon, hogy az állami végrehajtó hatal om a bősnagymarosi vízlépcsőhöz hasonló kockázatos, a társadalom tűrőképességét erősen próbára tevő presztízsberuházásokkal kívánjon a gazdasági növekedés levezénylőjeként fellépni? Hölgyeim és Uraim! Kívánjae – kérdezik a népszavazást kezdeményezők – , h ogy a világkiállítás befektetői és kivitelezői vállalkozásra épüljön? Így az alapinfrastruktúrák területén is jelentős teret kell adni a magántulajdonnak, a magánvállalkozásnak. Az Állami Számvevőszék vagyonkezelő főcsoportjának véleménye szerint a beérke zett, úgynevezett szándéknyilatkozatok mögött rejlő valós szándékok tartalma, nevezetesen ami a tényleges tőkebefektetésekre vonatkozik, továbbra is tisztázatlan. Mindössze az vált egyértelműbbé, hogy a nyilatkozatot tevők többsége elsősorban nem saját tők éjét kívánja befektetni az infrastrukturális létesítményekbe. Elsősorban városi közlekedés és közművek fejlesztésébe történő tervezett külföldi tőkebevonás látszik nehezen megvalósíthatónak. Surányi György szerint pedig összességében megállapítható, hogy a szándéknyilatkozatok csaknem 90%a a finanszírozás, illetve a tőkebefektetés szempontjából egyáltalán nem értékelhető. A finanszírozás kérdését is érintő szándéknyilatkozatok még koncepcionálisan sem kiérleltek, pénzügyileg kezelhető konkrétumokat nem tar talmaznak. Nem térnek ki a finanszírozás feltételeire, a garanciális igényekre. Csupán néhány olyan szándéknyilatkozat található – írja a Magyar Nemzeti Bank elnöke a dokumentációban – , amely egyértelműen tőkebefektetést sejtet. De ezek egy része nem vagy csak közvetve kapcsolható világkiállításhoz. Egy részük eddig nehezen teljesíthető feltételekhez van kötve. Az expo és az azzal szorosan összefüggő infrastruktúrafejlesztés vállalkozói alapon történő finaszírozása Surányi György szerint nem látszik biztos íthatónak. Hagelmayer István, az ÁSZ elnöke szerint a városi közlekedés és közművek fejlesztésébe történő tervezett külföldi tőkebevonás nehezen megvalósíthatónak látszik. E befektetések megtérüléséhez a külföldi cégek általában állami garanciát kérnek, ső t többnyire az államnak a finanszírozásban való 20 – 30%os részvételét is kikötik.
