Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 12. kedd, az őszi ülésszak 23. napja - Az 1991–92. évi Vagyonpolitikai Irányelvekről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - PÁL LÁSZLÓ (MSZP)
1537 dokumentuma azt mondja, hogy k ell egy privatizációs törvény. Idáig én messze egyetértenék, de ez más, mint az előző két állítás. Nem értek egyet a további állításaival a Monopoly csoportnak, ezzel most nem is szeretnék foglalkozni. Valahogy a helyzet azzal jellemezhető, mint amit Anoui lh mondott a Beckettben, hogy – nem pontosan fogom idézni – szentatyám, nem tudjuk pontosan, hogy mit akarunk, és ez óriási manőverezési lehetőséget biztosít a számunkra. (Derültség.) A gondolatok bizonytalansága biztosítja a működés szabadságát. Kb. ugya nez a helyzet ebben a privatizációs ügyben. Hozzáteszem, az ország gazdaságának egyik legfontosabb kérdésében, amikor mellékesen a külföld úgy tekint ránk, hogy Magyarországon példaszerűen folyik ez a folyamat. Hát hogyha ilyen a példa, akkor képzeljék el, hogy milyen a szomszédoknál a helyzet. Most én nem vagyok biztos benne, hogy nem tudjuk pontosan vagy egyesek nem tudják pontosan, hogy mit akarnak. Nagyon gyakran hangoznak el olyan kritikák, és ilyesmit ír az újság, és divat hangoztatni,hogy a vagyonátm entők annak idején mit tettek. Én úgy érzem,hogy egyre inkább ködfüggönnyé vált ez a vagyonátmentés szöveg, és e mögött a ködfüggöny mögött egy új tipusú vagyonosztogatás folyik. Azt hiszem, hogy nem lenne méltányos az érdekeltek távollétében megemlíteni k onkrétumokat, de azért utalni lehet arra,hogy képviselők – kormányzati körökhöz nagyon közel állók – hogyan, milyen zaj közepette futnak versenyt az álami vagyonért, és milyen érdekes számok hangzanak el ennek kapcsán. Vagy a sajtóban és másutt megjelennek olyan hírek, hogy hogyan vesz rá képviselőt igazgatásra állami tulajdonban lévő intézmény,hogy hogyan jelennek meg képviselők különböző igazgatótanácsokban és egyebekben, ebbe én most itt nem mennék bele. Fontosabb kérdés az, hogy a privatizáció kapcsán. (Közbeszólás.) Mondom, ez egy ködfüggöny, ami ködfüggöny mögött azért az események másfelé hajlanak. Fontosabb kérdés az, hogy a privatizáció folyamatában a célok teljesen zavarosak. Erről többen beszéltek, különösen Kánya Gábor gondolatai tetszettek nekem , de azért szeretnék utalni még egy néhány elemre. Nem tisztáztuk és ezek a vagyonpolitikai irányelvek sem tisztázzák, hogy miért is akarunk privatizálni,hogy a privatizáció célja esetleg önmaga a privatizáció vagy valami más. Jól akarjuke működtetni a va gyont, vagy esetleg nem az azonnali bevétel érdekében kell az optimumokat kiszámolni, hanem egy hosszabb távú bevételre kellene optimalizálni az eladások során. Olyan híreim vannak, hogy van olyan vállalat,amelyiknek sokszáz millió dolláros nagyságrendű me grendelése volna, ha állami vállalatként továb működne, és az eladása során nem vették figyelembe az ilyen típusú megrendeléseket. Azt hiszem, hogy ez tarthatatlan. Meg kellene tehát fogalmaznunk nekünk itt a Parlamentben a Kormány javaslatá ra, ha lehet, ha nem lehet, akkor a Kormány javaslata ellenében, hogy mi is a cél a privatizáció során. A letett vagyonpolitikai irányelvek kiindulásával is több baj van és megint csak nem azért, mert a Vagyonügynökség rossz anyagot dolgozott ki, vagy ilye nt akar kidolgozni. Ő a saját tárgyalási, működési irányelveit tette le az asztalra. De a Vagyonügynökség kezében ma az állami vagyonnak töredéke van, még a vállalati vagyonnak is csak töredéke van. Ha a nagyságrendekben nem tévedek, kb. 150 milliárd forin t az, ami a Vagyonügynökségnél ma felügyelet alatt áll abból az esetleg néhányezer milliárd forint értékből, ami ma vállalati vagyonban van az állam kezében, és abból az ennél sokkal többezer miliárd forintnyi vagyonból, amelyik általában Magyarországon ál lami tulajdonban van. Egy töredékkel foglalkozik ez a vagyonpolitikai irányelv és ebben nem a Vagyonügynökség a hibás, hanem az, hogy hiányzik az egész privatizációnak a stratégiája. Említettem már azt az alapproblémát, ami ellentmondás a Kormány dokumentu ma és a vagyonpolitikai irányelvek között, hogy a Kormány nem tételezi fel jónak a törvényeket, de a Vagyonügynökség a jó törvényeket feltételezve írta meg a javaslatait. Ezt nem lehet fenntartani. Ha