Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 12. kedd, az őszi ülésszak 23. napja - A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény, valamint a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. számú törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő meg... - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZÁJER JÓZSEF, DR. (FIDESZ)
1515 Van tehát teendő, és a gazdasági társaságokról szóló és a cégbíróságokról szóló törvényen is van módosítani való . De nem az, amit a Kormány elénk terjesztett. A jelenlegi törvény jogalkotástechnikai szintjét tekintve színvonalas munka. És itt szeretném kiemelni, hogy olyan élményre, amilyen az alkotmányügyi bizottságban ennek a törvénynek a tárgyalása során részelt etett bennünket, még nem nagyon volt példa.A Kormánynak az ott jelenlévő képviselői nagyon fogékonyan és nagyon megértően, valamint kompetensen reagáltak az álláspontjainkra, és azokat a szakmai vitában elfogadták. Amin változtatni kellene azonban a törvén yben, az a gazdasági filozófiája, nem pedig a kodifikációs technikája. Tisztelt Ház! A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 1989. január 1jén lépett hatályba. Ez a törvény hatálybalépése óta a gazdasági élet egyik alapvető törvényévé vált. A törvény hatálybalépésétől robbanásszerűen megnőtt a megalakult gazdasági társaságok száma. E törvény alapján az elmúlt két évben több mint 30 ezer vállalkozást jegyeztek be a cégbíróságok. A nyugati tőke beáramlása szintén a gazdasági társaságok révén va lósult meg. Hiszen a gazdasági társasági forma a nyugati befektetők és üzletemberek számára is ismert, így a társasági jog a nyugati és a hazai üzletemberek, vállalkozók számára kialakította a közös nyelvet. A keleteurópai piac összeomlásával az export ny ugatra történő átcsoportosulásában is ugyanezen okokból nagy segítséget jelent a társasági forma. Várható, vagy legalábbis remélhető, hogy KeletEurópában és a Szovjetunióban vagy utódállamaiban szintén a piacgazdasági oldal, és ezen belül a társasági form ák fognak elterjedni, ami az ezen régiókkal való kereskedelmet is segíteni fogja. A gazdasági törvényszerűségeken és igényeken túlmenően a társasági formák elterjedésében nagy szerepe volt a társasági törvény megszületésének. A jogalkalmazók szélesebb köre könnyen és egyszerűen tudott jogi segítséget nyújtani a társasági formában vállalkozni kívánóknak. A törvény előírásai a vállalkozók körében is hamar ismertté váltak, a társaságok alapításához és működéséhez szükséges legalapvetőbb szabályokat gyorsan els ajátította a gyakorlat. A társasági törvény elfogadása a külföldiek magyarországi befektetéseiról szóló törvénnyel együtt mintegy felhívás volt a külföldi befektetők számára, s most már lehet és érdemes Magyarországon tőkét befektetni, és ez a felhívás nem volt minden eredmény nélküli. Mai napig majdnem hároméves gyakorlat tapasztalatai halmozódtak fel. Ez az idő nem különösebben hosszú egy törvény élete szempontjából. Tekintve, hogy a gazdasági élet legalapvetőbb kódexéről van szó, indokolt, hogy kiérlelt, a joggyakorlatban és a jogi elméletben alaposan megvitatott változtatások vagy pontosítások kerüljenek a kódex szövegébe. A kódex legautentikusabb jogértelmezője eddig is a legfelsőbb bíróság volt. Több kollégiumi állásfoglalásában, valamint számos eseti döntésében értelmezte a társasági törvény előirásait. Számos eseti döntést is tett közzé a társasági jog köréből. Vagyis létezik egy, a törvényt pontosító, éltető bírói gyakorlat. A módosító törvényjavaslat ezeknek a bírói gyakorlatban kialakult szabályokn ak egy részét átvezeti a kódexbe. Ezen kívül helyenként szövegpontosításokat végez, másrészt egyes, a különböző társasági formáknál ismétlődő szabályokat átemel az általános részbe. Néhány helyen a módosítás lényegi változtatásokat is érint. Összességében a Kormány által beterjesztett módosító indítvány színvonalas szakmai munkának tekinthető, nem rontja a kódex meglévő szakmai színvonalát. Mindemellett felvethető, hogy a módosítások olyan súlyúake, ami indokolja a gazdasági élet legalapvetőbb kódexének 48 paragrafussal történő, nem koncepcionális célú módosítását. Maga a kódex meghozatala bizonyította, hogy egy törvény megszületése milyen alapvető szemléleti változásokat hozhat létre a jogászi és a vállalkozói közvéleményben. Egységes szövegű , viszonylag könnyen kezelhető és jól érthető törvény az első társaságokat alapító vállalkozóknak és jogászoknak nagyon sokat segített. Egy törvénymódosítás sohasem könnyíti, hanem nehezíti éppen a
