Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 12. kedd, az őszi ülésszak 23. napja - A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény, valamint a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. számú törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő meg... - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZÁJER JÓZSEF, DR. (FIDESZ)
1516 jogalkalmazó feladatát, hiszen a hatályos törvényszöveg me gállapítása minden jogalkalmazás kiindulópontja, és ezt most újra el kell végezni. Ilyenkor felvetődik a kérdés, hogy a hasznok és a költségek vajon egyensúlyban vannake. A konzisztens törvényszöveg felforgatása csupán azért, hogy a különös részben ismétl ődő szabályok, például a felügyelő bizottságra vagy a perindításra vonatkozó szabályok a különös részből átkerüljenek az általános részbe, nem biztos, hogy megérik egy törvénymódosítás, majd egységes szerkezetbe foglalás fáradalmait. Reális az a veszély, e lsősorban a külföldi tőkebefektetők előtt, hogy a módosítás számukra azt jelenti, hogy a magyar Parlament kiterjedt törvényjavaslatban módosította a stabilnak hitt társasági viszonyokat. Ez pedig mindenképpen a külföldi tőke elriasztásához is vezethet. Amú gy is hiú remény egy olyan kódex összeállítása, mely a társasági jog minden kérdésére választ ad. Sosem felejthetjük ki ebből a bírói gyakorlatot. A törvényjavaslat célkitűzésével kapcsolatban az is felvethető, hogy a törvényi pontatlanságok kiküszöbölések or a javaslat előterjesztője milyen tapasztalatokat vett figyelembe. A javaslatot végigolvasva az a benyomás, hogy elsősorban a cégbíróságok tapasztalataira alapozták a törvényjavaslat megfogalmazását. Mindenképpen szükséges lett volna az ügyvédek, a jogta nácsosok, illetve a tőkebefektetők tapasztalatainak elemzése is, amikor a gyakorlatban felmerülő tapasztalatokat a törvényhozó hasznosítani akarta. Ez hiányzik a javaslatból, legalábbis a módosítás szemlélete nem ezt sugallja. Tisztelt Ház! Az előbbiekben arról szóltam, hogy a törvényjavaslat alapvetően csak pontosító jellegű. Ezt most némileg módosítanom kell, mert a szöveget néhány ponton jobban megnézve és a bizottság által támogatott módosító javaslatokat ismerve, több helyen pontosításnak tűnő javaslat ok komoly horderejű változásokat hoznak. Ilyen például az az új szabály, amelynek az a következménye, hogy bérleti jogot nem lehet apportként figyelembe venni a társaságnál. A vállalkozások egy jelentős részében ma bérleti jog szerepel apportban, sokszor e gészen magas összeggel. Én rövidnek tartom azt az időt, amit a törvény, de akár a bizottsági indítvány is – amelyet én is javasoltam – meghatároz arra, annak fényében, hogy a bizottság ennél hosszabb időt nem támogatott, hogy a már létező társaságok ezt a szabályt alkalmazni tudják. Sok vállalkozásnak komoly gondot fog okozni az átállás, akár csődöt is jelenthet, hogyha a bérleti jogot nem tudják időben kiváltani. Ez csak egy adalék arra, hogy a látszólag ártalmatlan törvényjavaslat milyen módon érint bizon yos szerzett jogokat, és általában hogyan érinti a jogbiztonságot és a törvény kiszámíthatóságát. Végül a politikai szempontból talán legjelentősebb kérdésről szólnék néhány szót. A törvényjavaslat 9. §ának módosításában találunk egy nagyon lényeges szabá lyt. Ez a szabály, mint későbbiekben majd meg fogják látni, példázza azt az állításomat, hogy értelmetlen így kiszakítva, kodifikációs technikai okokból a törvényhez nyúlni, kivéve azt a privatizáció törvényalkotási köréből, különösen amikor tudjuk, hogy a privatizációs törvényhozás keretében szintén vannak kormányzati tervek a gazdasági társaságokról szóló törvény újabb módosítására. Nézzük ezt a 9. §t. A módosító javaslat ebben a paragrafusban újra szabályozza azt a kérdést, hogy ki és milyen körben jogo sult a cégbejegyzést követően a társasági szerződés érvénytelenségére hivatkozni. A jelen szabályozás szerint, tehát a ma érvényes szerint a cégbejegyzést követően tévedés, megtévesztés, fenyegetés miatt senki nem hivatkozhat a szerződés érvénytelenségére. Így minden más érvénytelenségi ok miatt hivatkozni lehet a szerződés érvénytelenségére, így többek között például a feltűnő értékaránytalanság vagy a társasági szerződés jogszabályba ütközése miatt. A javaslat megfordítja a szabályozás logikáját, és csak a törvényben felsorolt esetekben engedi meg az érvénytelenségre hivatkozást, tehát szűkíti ezt a kört. Ez a forgalom biztonságát növeli, csökkenti annak lehetőségét, hogy bármelyik tag utólag megkérdőjelezze egy társasági szerződés érvénytelenségét. De itt az előbb politikai kérdést ígértem. Itt érkeztünk el ehhez.
