Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 12. kedd, az őszi ülésszak 23. napja - Az 1996. évben megrendezendő Világkiállításról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ)
1483 Figyelembe kell vennünk azt, hogy a hulladékok jelentős része másodlagos nyersanyag, valamin t tüzelőanyag, ezért a komplex hasznosítást kellene célként kitűzni. A II. számú hulladékégetőmű költsége, amellyel a program számol, 1218 milliárd forint. Szintén nincs rá fedezet, nincs az előterjesztésben rubrika az égetőre. Hulladékégetés nélkül is te rmészetesen lehet megoldást találni. Körülbelül 1520 évre 45 millió forintért úgynevezett dombelhelyezéses megoldást tudunk találni. Most nem kell fizetni természetesen, de majd 1520 év múlva, amikor ezt hasznosítani vagy ártalmatlanítani akarjuk, akkor fogjuk megfizetni azt, amit most elmulasztottunk. Összefoglalva: én igazat adok az előterjesztőknek abban, hogy ha a VK területe olyan, amelynek környezeti értéke nincs, kérdésem, hogy a hatásterületének sincs? Mert a hatásterületnek a környezet okozta te rhelésével nem számolnak – a hatásterületének bizony van környezeti értéke! Ezen a helyen – így van! – a világkiállítás csak javíthat, a többin viszont ront. A környezeti kérdést én csak Budapest egészével együttesen vizsgálva tudom elképzelni. A világkiá llítást kell a budapesti fejlesztési programnak alárendelni és nem fordítva. Ma ez fordítva történik. A környezetvédelmi intézkedéseket, terveket is a budapesti fejlesztési programnak kell alárendelni. Figyelembe kell vennünk azt a sajátos tényt, hogy a kö rnyezetvédelmi intézkedések elmaradása 100%osan negatív hatású lesz, és hogy a környezetvédelmi beruházásra egyetlen konkrét pénzügyi ígéret sem érkezett. Mit kellene a világkiállításnak környezetvédelmi szempontból teljesí teni ahhoz, hogy megrendezése elfogadható legyen számunkra? Csak Csepel északi részén lehetne megrendezni és nem volna szabad felcsúszni az építkezésnek a Petőfi hídig. Minimum két hidat kell megépíteni, ez lenne a fontosabb. Több tervet láttam, amelyekből ezek sajnálatos módon hiányoznak. A Belvárosban közlekedési korlátozásokat kell bevezetni. A Duna vízminőségét biztosítani kell a jóminőségű ivóvízellátás érdekében. Tényleges megoldásokat kellene találni a szennyvízelvezetésre, szennyvíztisztításra, vízt isztításra, iszapkezelésre. A hulladékszállítást és elhelyezést megnyugtatóan kell megoldani. Növelni kell a zöldterületek arányát. Ma ellentétes tendenciának vagyunk szemtanúi. Már a tervekben, valamint a világkiállítási törvényben szerepeltetni kell a k örnyezetvédelmi szempontokat. Véleményem szerint ez nem riasztja el a nyugati tőkét, hiszen a fejlett országokban ez már ma is így van. Az ipari légszennyeződést csökkenteni szükséges. Én azt gondolom, hogy beszédemben csak arra tértem ki, ami nincs a törv ényben. Sajnálatos módon nincs a törvényben, és ha hiányolom ezt a törvényből, ezt a következőkkel szeretném alátámasztani: A törvény bevezetőjében ez olvasható: "Utak a jövőben", "A feltámadó környezet". Azt gondolom, ha merjük magunknak venni a bátorságo t, hogy a környezetet segítségül hívjuk, akkor a törvényben minimum ezekre a garanciákra ki kellett volna térni. Beszélünk arról, hogy a természet és az ember harmonikus kapcsolatát mutassa be. Én azt gondolom,hogy a harmonikus kapcsolatot el lehet képzeln i többféleképpen: úgy, hogy az ember a természetben és a természet mellett él, és úgy, hogy a természet kárára él! Tudjuk, hogy az expo kapcsán a Pilisben 120 éves őstölgyesben 50 hektáron tarvágást végeztek azért, hogy golfpályát építsenek. Így is lehet a természetben élni és ehhez hasonlóan! Én azt gondolom, ha ezeket a kérdéseket belevesszük a törvénybe, akkor erről minimum rendelkezni kellene, minimálisan valamilyen garanciát kellene erre találni. Még valamit mondanék a törvénnyel kapcsolatban, hogy kon krétan a törvényről is beszéljek, ne csak a hiányáról.
