Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 12. kedd, az őszi ülésszak 23. napja - Az 1996. évben megrendezendő Világkiállításról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ)
1482 világkiállítási hozzájárulásba kellene be építeni. Erre nincs költség tervezve, nincs is rá pénz – sajnálatos módon! A forgalomkorlátozás szükséges a város belső részében. Tudniillik lényeges javulás műszaki megoldásokkal nem érhető el. A helyzet viszont ma is tarthatatlan, ezért szükséges lenne b ehajtási és áthajtási korlátozásokat bevezetni, valamint a tranzitforgalmat az M0sra terelni. Elég nehezen képzelhető el a világkiállítás helyszínépítése során, hogy behajtási tilalmakat hozzunk. Ezenkívül szükséges lenne a lágymányosi és a Galvanihíd me gépítése. Tudjuk, hogy itt alkudozások folynak az egyik elhagyására. Koncepcionális viták folynak, hogy melyiket hagyjuk, melyiket nem, én azt gondolom, a környezetvédők véleménye szerint egyértelmű, hogy mindkettőre szükség van, mert másképp a tömegközlek edés nem oldható meg. A tömegközlekedés preferálása, támogatása, megfelelő számú és minőségű járművek, valamint a külső körúton kívüli parkolók létesítése lenne szükséges. Kiemelten támogatni kellene a trolibusz- és villamosvonalak építését és költségesség e miatt rövid távon háttérbe szorítani a metró építését. Új közlekedési támogatási rendszert kellene kidolgozni, amely hosszú, átvezető járatokat alakítana ki a főváros távoli részei között. A vízminőségvédelemről szólva: az tény, hogy a Duna vízminősége e gyre romlik és veszélyezteti a szennyvízelvezetés a csepeli vízbázist. Elengedhetetlenül szükséges megépíteni az évtizedek óta halogatott szennyvíztisztító műveket. Meg kell építeni a hiányzó szennyvízhálózatot, meg kell oldani a szennyvíziszap lerakását és hasznosítását. A vízbázisok védelmére megfelelő hidrogeológiai védőterületet kell kialakítani. A világkiállításig a vízközműberuházások értéke körülbelül 25 milliárd forint. Ehhez képest az előterjesztésben egy fillért nem terveztünk ilyen beruházásokr a. Én azt gondolom, hogy amikor 30 milliárdról, 80ról, 100ról vagy 170ről beszélünk, akkor ezt valahogy bele kell kalkulálni. Nem hiszem, hogy a főváros csak egy féléves beruházásra minden lehetőségét, minden pénzét csak az expo területére fogja fordíta ni, és a peremkerületekben, ahol az exponak csak a káros hatása fog érvényesülni, ezeket a beruházásokat nem tudja megvalósítani. Én azt gondolom, hogy az expo kapcsán egész Budapestben kell gondolkodni. Hogy ezt a 25 milliárdot miből fogjuk finanszírozni, erre két lehetőség van. Az egyik: a Környezetvédelmi Alapból, valamint kedvezményes hitelekből. A Környezetvédelmi Alap nagyon kevés, környezetvédelmi feladatait is nagyon nehezen tudja ellátni. Elképzelhető önkormányzati forrásból is, például felemeljük a víz- és csatornadíjakat, de akkor meg kell mondani, hogy mennyire emeljük fel, mennyire fogja az terhelni az adófizetőket. Valamint megoldás az is, ha komolyan érvényesítjük a csatornabírságot, tehát ha meglévő törvényeinket komolyan alkalmazzuk. Van még egy megoldás: amikor koncesszió alapján történik a közműberuházás. Ez is radikálisan megemeli a közműdíjakat. Ez nagyon gyors beruházás, de nagyon drága! Erre számítások történtek: a mai 7 forint/köbméteres csatornadíj 40 forint/köbméterre emelkedne. A hu lladékproblémákról röviden: általában a szemétkérdés az, amely leginkább kikényszeríti a megoldást az expo kapcsán. Jelenleg a budapesti hulladéklerakók beteltek, és van egy nagy nehézségekkel hol működő, hol nem működő és inkább nem működő hulladékégető, amelynek kapacitása kicsi és működése bizonytalan. Ennek felújítása mai áron 2 milliárd forint körül lenne. Az előterjesztés mellékletében szintén nem szerepel rá egy fillér sem. Olyan technológiát nem tudunk elfogadni, amelyben csak a hulladék lerakása sz erepel. Minimum olyan teljesítményű ártalmatlanítók kellenek, amelyek 1 millió köbméter/év teljesítményűek, mert ennél a méretnél elfogadható az üzemelés költsége.
