Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 11. hétfő, az őszi ülésszak 22. napja - Bejelentések: Dr. Horváth József jegyző - A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
1423 összes bíráját, tehát az úgynevezett összbírói értekezletet illeti meg. Ennél szélesebb körű és ugyanakkor még működőképes kontrollt én azt hiszem, a kinevezések során nehezen lehet elképzelni; én nem tudnék ennél jobb módszert elképzelni. A bíróságok vezetésének folyamatossága me gkívánja nyilván azt is, hogy alkalmatlan pályáztatás esetén – tehát ha nincs alkalmas pályázó a kinevezési jogkör szempontjából irányadó szempontok figyelembevételével erre a posztra, akkor – gondoskodni kell az igazságszolgáltatás működéséről. És ezért f ogalmaztuk azt a javaslat szerinti, hosszabb időre szóló, megbízás útján történő állásbetöltési javaslatot, amelyet eredetileg három évben terveztünk meghatározni, de tudomásul vettük az erre vonatkozó bizottsági álláspontot, amely ennél rövidebb időre, eg y évre szólóan tenné lehetővé ezt az ideiglenes, provizórikus megoldást. Ugyanakkor nem tartjuk elfogadhatónak azt, hogy a bírósági vezető, mégpedig egyes szakmai vezetőállások választással kerüljenek betöltésre. Ez a megoldás ugyanis több hátrányt rejt m agában. Ugyanis ezek a szakmai testületeket vezető – kollégiumvezetőkről van szó – bírák egyrészt igazgatási tevékenységet is ellátnak. Ezzel a választási megoldással, amelyet nem tudunk támogatni, nyilvánvalóan nem kívánt függésbe kerülhetnek a kollégáikt ól, másrészt éppen az ellenzéki képviselőtársaim által is nem kívánatos bírói belterjességet segítené elő a választás megengedése ebben a körben. Még egy módosító javaslatra szeretnék kitérni, amely úgy tudom, hogy nem került visszavonásra, és nem a pályáz ati rendszerhez kapcsolódik, de a bírák szereplését, a bíráknak a jövőre nézve szólóan az Igazságügyi Minisztériumba történő beosztását kívánja kizárni. Nos, a javaslat szerint az igazságügyminiszter az érintett személy hozzájárulásával bírót behozhat szá ndékaink szerint a minisztériumba. Ezt ellenző véleménnyel nem tudok egyetérteni, ugyanis a bírák ebben az esetben ítélkező tevékenységet nem végeznek még a hatályos törvény szerint sem, tehát a bírói függetlenség sérelme föl sem merül, ugyanakkor azok a s zakmai indokok, amelyek a bírák személyzeti ügyeinek előkészítésével kapcsolatban amellett szólnak, hogy bírák lássák el ezt a területet, továbbá hogy a törvényelőkészítő munkában is a nagy tapasztalattal rendelkező bírák időlegesen mint konkrét bíráskodá st nem végző, de bírói státusukat megtartó személyek részt vehessenek, azt hiszem, nem kifogásolható. És hogy ez mennyire nem kifogásolható, hivatkozom arra, hogy nagyjából minden kontinentális nyugateurópai államban ez a rendszer ismert. Ausztriát azt hi szem, közismert példaként említhetem, de így van még Franciaországban is, így van Dániában és nagyjából így van Németországban is. Ezek tehát az indokok: a tartalmi indokokon kívül a nemzetközi összehasonlítás szerint is indokolják azt, hogy miért nem támo gatjuk ezt a módosítást. Ami a költségvetéssel kapcsolatos kérdéseket, nevezetesen azt illeti, hogy a bíróságok elkülönült költségvetés szerint működjenek, ezzel egyetértek, és a javaslat teljes mértékben ennek a koncepciónak az elfogadása mellett voksol, hiszen a törvényjavaslatban alkalmazott megoldás az, hogy a költségvetési fejezeten belül elkülönítve szerepel a bíróságok költségvetése, ezen belül még külön az önök tavalyi döntése alapján a bírósági dolgozók bérköltsége, és ezt nem lehet átcsoportosítan i, ez már önmagában elegendő garancia lehet, hogyha még hozzávesszük azt, hogy a javaslat egyik módosítás támogatása alapján lehetővé tette egy bírói autonóm szervezet kontrollját ezzel a kérdéssel kapcsolatban, akkor nyilvánvaló, hogy a garanciákat illető en ez a szabályozás megfelelő. Ami a képviselői módosító indítványoknak az igazgatási tevékenységben részt vevő testületi összetételeket érintő irányait illeti, kétféle álláspont fogalmazódott meg. Az egyik, amelyet visszavont az előterjesztő, az Országos Igazságügyi Tanácsra vonatkozó elképzelés, a másik, amelyet végül is támogattunk, az Országos Bírói Tanáccsal kapcsolatos elképzelés. Ami az Országos Bírói Tanácsra vonatkozó javaslatot elfogadhatóvá teszi számunkra, az nem más, mint az, hogy ez a javaslat a minisztérium törvényelőkészítő munkája során a törvénytervezet
