Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 6. szerda, az őszi ülésszak 21. napja - A helyi önkormányzatok 1992. évi címzett és céltámogatási rendszeréről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - WEKLER FERENC, DR. (SZDSZ)
1364 előre dolgozik körülbelül 56 hónappal; ha 56 hónapig ez a pénze takarékban feküdne, akkor az önkormányzat pénzhez juthatna, ellenkező esetben pedig k iveszik a zsebéből. Felvetődik még egy másik gondolat is. 8 hónap után a Belügyminisztérium osztályozta az önkormányzatokat. Nem adott még egy évet se nekik, hogy jó osztályzatot elnyerhessenek. Biztos, hogy van sok céltámogatási pályázat, amely valamilyen formai követelménynek nem felel meg, de 8 hónap alatt az új önkormányzatoknak annyi mindennel meg kellett ismerkedniük, hogy több időt kellene nekik hagyni. Még egy gondolat merül fel az emberben: ha vízjogi engedély csatolása szükséges, akkor nyilván lén yegesen kevesebb pályázat fog beérkezni a minisztériumba, mintha elvi vízjogi engedély kellene. Nyilván a tisztelt Minisztérium munkája is kevesebb lesz. Most felvetődik az emberben a gondolat: nem azért történike az elvi vízjogi engedély kérése, hogy kev esebb munkájuk legyen? Igen, így is felvetődhet. Kérem tisztelettel, ezt az egyszavas módosító javaslatunkat szíveskedjenek a szegény önkormányzatok érdekében megszavazni. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Az újra jelentkező Wekler Ferencet illeti a szó. Felszólaló: Dr. Wekler Ferenc (SZDSZ) WEKLER FERENC, DR. (SZDSZ) Köszönöm szépen, tisztelt Elnök Úr. Tisztelt Ház! Az együttes jelentésben kétszer szerepel a nevem, két módosító javaslatot nyújtottam be. Az egyik: csatlakozó módosít ó javaslat Szájer József korábbi módosító javaslatához, amelyben a középiskolai nemzetiségi tanteremépítés támogatását javasolja. Kérem a tisztelt Házat, hogy a Szájer József által elmondott indokok alapján támogassa ezt a javaslatot. A második javaslatom ennél egy kicsit – mondhatni talán – még egyszerűbb és egyszerűbben megindokolható. Egyszerűen én azt javasoltam, hogy az 1992. évben az állami költségvetés támogassa az általános iskolai tanteremépítést. Nem tudom, tisztelt képviselőtársaimnak feltűnte, de a céltámogatási irányelvekből hiányzik ez a kategória. Eleinte azt hittem, hogy ez csak véletlen, azután a bizottsági ülésen, a bizottsági tárgyalások során kiderült, hogy a minisztérium képviselője érvekkel tudja alátámasztani azt, ami számomra alátáma szthatatlan. Egyszerűen nem tudom megérteni, hogy Magyarországon általános iskolai tantermet az a község, amely szükségesnek ítéli meg az építését, miért nem építhet, illetve miért nem kaphat ehhez állami támogatást? Miért nem kaphat állami támogatást akko r, amikor minden településnek kötelező feladata az általános iskolai oktatás biztosítása? De ezen a törvényi kötelezettségen kívül – azt hiszem – morális kötelezettség is az, hogy általános iskolás gyerekeinknek az iskolába járás feltételeit meg tudjuk ter emteni. Hallottunk számokat a bizottsági ülésen arról, hogy hány százalék: 1, 2 vagy 2,5% az ellátottsági hiány. De e százalékok mögött, amelyek tulajdonképpen nagyon alacsony százalékok, gyerekek vannak és ez azt jelenti, hogy ezeknek a gyerekeknek egy ad ott községből egy másikba kell utazniuk azért, mert nincs tanterem; egy városi kerületből egy másik kerületbe kell buszozniuk; vagy délutános oktatásra kell járni azért, mert hiányzik ez a 2,5% tanterem. Nem hiszem, hogy amikor arról beszélünk, hogy Magyar országnak szellemi tőkéje van és a szellemi utánpótlást biztosítani kell, akkor az általános iskolákat kihagyhatjuk és nem támogatjuk az alapvető feltételek megteremtésében. Tisztelettel kérem tisztelt képviselőtársaimat, gondolják végig, hogy morálisan me gengedhetjüke magunknak azt, hogy 1992ben nem támogatjuk az általános iskolai tantermek építését. Engedjenek meg még egy technikai jellegű megjegyzést. Az együttes jelentésben az szerepel, hogy a bizottságok nem támogatják ezt a javaslatot. Szeretném ehh ez hozzátenni, hogy az önkormányzati bizottság ülésén egyetlen ellenszavazat sem volt a javaslattal kapcsolatban. A kormánypárti képviselők tartózkodtak a szavazástól. Ez nyilvánvalóan azt jelenti, hogy a céllal ők is
