Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 5. kedd, az őszi ülésszak 20. napja - Az állami költségvetés 1992. évi irányelveiről szóló tájékoztató és országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - FAZEKAS ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
1331 természetesen – mondhatnám, hogy természetesen – egyezik a vasút által szorgalmazott javaslattal is. Ugy anúgy szerepe lehet természetesen az infrastruktúrafejlesztésben, az utak állapotának fönntartásában, és nagyon helyes, hogyha erre törekszik egy kormányzat – mint ahogy most is törekszik például erre a súlyadóval – , de borzasztóan helytelen, hogyha a súl yadót azért vezetik be, hogy a költségvetésnek más, egyéb bevételei lehessenek, és nem azért, hogy erre a célra próbálják fordítani azt a bevételt. Megjegyzem, hogy nem éppen ezt tartom a helyes útnak, hogy különadókat vezetnek be, hanem inkább azt tartaná m helyes útnak, hogy a költségvetés vonuljon ki azokról a területekről, amelyek nem a költségvetésnek a kimondott területei, és inkább ott maradjon, és ott súlyosan maradjon, amelyik a költségvetésnek a területe, és sajnos ez még ebben a költségvetési terv ezetben nem látszik. Úgy vettem észre, hogy körülbelül 5%nyit csökkent a központi elosztásoknak a mértéke, és ez borzasztó kevés lépést jelent – Kupa miniszter úr ígéretével ellentétben. Tehát a fizikai infrastruktúra fejlesztéséről úgy gondolom, ennyit e lég mondani. A szellemi infrastruktúra fejlesztéséről az hangzott el abban a bizottságban, ahol nem nagyon értették meg, hogy mit jelent ez a szellemi infrastruktúra, hogy "ja, az egy pedagógus, ja akkor már értjük" – ezt is mondták. Szeretném leszögezni, hogy én nem vagyok pedagógus – villamosmérnök vagyok, és az oktatást, ha pártfogolom, és egyáltalán a szellemi infrastruktúrát próbálom – mondjuk így – lobbizni, akkor nem azért teszem csak, mert szeretem a pedagógusokat. Azért azt is megjegyzem, hogy azér t az is furcsa egy kicsit, hogy manapság egy középkorú, két pedagógussal kereső, négygyermekes család a létminimumon él – de ne erről beszéljünk most, ez legyen másnak a témája. Beszéljünk csak a tiszta racionalitásokról, tehát a tiszta, józan paraszti ész ről, hogy miért fontos egyáltalán a szellemi infrastruktúra fejlesztése? Azért fontos, mert enélkül nem lehet se privatizálni, se előrelépni, semmit se csinálni. Ezt már sokszor elmondtuk sokan, de úgy látszik, nem nagyon van foganatja. Mindenki pontosan t udja, hogy egy Banglades, egy Pakisztán is privatizált ország, meg Svájc, meg Franciaország is privatizált ország, és az alapvető különbséget az adja, hogy a szellemi infrastruktúra éppen sokkal fejlettebb az egyikmásik országban, mint amelyiket fölsorolt am példaként. Tehát ez adja az alapvető különbséget. Mondhatnánk azt, mondhatnánk azt, hogy: persze, most nincs erre anyagi erőnk, most ne lépjünk. Nem, erre már anyagi erőnek kell lenni, késlekedni szerintem nem szabad, mert egy történelmi tévedést jelent , ha késlekedünk, ugyanis ennek késleltetett eleve a hatása. Egyébként egy jó példát sokan fölhoztak már megint ebben a Parlamentben: például, ugye a keletázsiai "tigrisek" nem véletlen ezeken a területeken kezdték el a fejlesztéseiket, és nem véletlen ju tottak erre a területre tovább. Ha mi továbbra is itt maradunk, ahol most vagyunk, akkor Szőr Gyula barátom megjegyzése szerint, "kiválóan haladunk egy dobozgyártó ország felé". Ma már hűtőgéphez is dobozt gyártunk, televízióhoz is dobozt gyártunk, és autó hoz is dobozt fogunk gyártani – doboznak értem azt is, hogyha összeszereljük netántán a motort is, az is dobozgyártás szintjén van. Tehát kiválóan haladunk ebben az irányban, ha nem lépünk tovább, így is lesz, és egy ilyen bedolgozó jellegű, összeszerelő jellegű országgá válunk – gondolom, nem ez lesz a célunk, nem ez a célunk. Ennyit a szellemi infrastruktúra fejlesztéséről. Tehát az egyik módosító javaslatom, a 3362es pont alatt, ezt célozta volna – egyúttal itt egy adminisztratív javítási lehetőséget i s fölvetek, bizonyára van erre mód, a bizottság tudós professzorai, a jogi bizottság tudós professzorai ezt megmondják: mivel a kulturális bizottság – a hosszabb nevét nem akarom kimondani, a kulturális bizottság – csatlakozó módosító indítványként terjesz ti elő a saját módosító indítványát, az enyémhez csatlakozó módosító indítványként terjeszti elő, ezért ezt a két szót, hogy "és szellemi", ezt én javaslom kihúzni az én előterjesztésemből, de visszavonni nem tudom a módosít indítványt, annak ellenére, hog y azt a módosító indítványt egyértelműen természetesen támogatom, hiszen tartalmában ugyanez, amit én elmondtam, de a "fizikai infrastruktúra" rész kimaradt belőle, tehát
