Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 4. hétfő, az őszi ülésszak 19. napja - A Magyar Köztársaság Büntető Törvénykönyvéről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - KUTRUCZ KATALIN, DR. (MDF)
1229 S amit én felhoztam nemzetközi jogi példát, az ugyancsak ide kapcsolódik, hiszen itt is értelmezésről van szó, a 7. § értelmezéséről, ugyanis ha az Európai Emberi Jogi Bíróság elé kerül ez az ügy, akkor nyilván nekik is értelmezni kell ezt a passzus t. És itt egy olyanról van szó, amit elmondtam, ami egy nagyon fontos kitétel és egy nagyon fontos nemzetközi egyezmény, amely kimondja azt, hogy ugyancsak nem lehet feltámasztani azt az elévülési időt, amennyiben az elévülés már eltelt. Egyúttal szó volt itt nyugvásról és feltámasztásról. Most a nyugvás és a feltámasztás sem érv jelen esetben. Azért nem érv, mert a magyar jog, a hatályos jog nagyon egyértelműen körülírja azt, hogy mikor beszélünk a nyugvásról, és mikor beszélünk arról, amikor fel lehet tám asztani ezt. Tehát nincs, a ZétényiTakácsféle javaslatnak a megfelelője nem található meg a mai magyar hatályos jogban, és amikor a német példára hivatkozunk, az azért félrevezető – mint ahogy ezt is említettem már – , mert ott pedig megvolt a hivatkozási alap. Tehát egy egészen másfajta helyzettel állunk szemben. Úgyhogy csak azt tudom mondani még egyszer, most nem akarok belemenni a jogi vitába, hiszen… Jézus Máriám, már három percet beszéltem… Elnézést kérek, hogy raboltam itt a tisztelt Háznak a figyel mét, csak arra szerettem volna még egyszer felhívni a figyelmet, hogy számomra az eltelt kommunista rendszernek az egyik legborzalmasabb tanulsága volt az, hogy mit tudott tenni a joggal, és hova tudta alázni a jogrendszert. Úgy vélem, nem mehetünk bele mé g egyszer abba a zsákutcába, hogy a jognak nem adjuk meg azt a tiszteletet és azt a feltétlen fontos helyet, amit egy demokráciában el kell foglalnia. Nem lehet átlépni semmiféle politikai akarat, semmiféle kívánalom és semmiféle emóció magyarázatával a jo gállamiságnak az alapelveit, a kereteit. Úgyhogy ez a meggyőződés vezet abban, amikor azt mondom, hogy ez a javaslat átlépi ezt és elfogadhatatlan. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Ugyancsak kétperces refle xióra kér lehetőséget Kutrucz Katalin. Felszólaló: Dr. Kutrucz Katalin (MDF) KUTRUCZ KATALIN, DR. (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Igaz, hogy a gombot akkor nyomtam meg kétperces reflexióra, amikor Giczi József (Közbeszólások: Géczi!) képviselőt ársam szólt, úgyhogy most nem tudom, mit tegyek, mert két reflexióm lenne. (Közbeszólások: Még egyszer meg kell nyomni a gombot!) Az egyik, csak nagyon röviden, Fodor Gábornak. Az, hogy az elévülés anyagi jogi vagy eljárásjogi intézmény, az azon múlik, hog y melyik törvényben van szabályozva, nálunk a Btk.ban van. Nálunk a Btk.ban van szabályozva. (Fodor Gábor közbeszól.) De Gábor (derültség) a büntethetőségi akadályok rendszerében kétféle ok van büntethetőségi akadályként. Az egyik a büntethetősé get kizáró ok, a másik a megszüntető ok. A kettő között az az alapvető különbség, hogy kizáró oknál már nem jön létre bűncselekmény, eleve az elkövetés pillanatában; megszüntető oknál ilyen például az elkövető halála, a kegyelem, az elévülés, törvényben me ghatározott egyéb ok, pedig létrejön bűncselekmény, csak az üldözhetőség szűnik meg. Ennek az oknak a bekövetkezése nem érinti a cselekmény bűncselekményi jellegét. Attól nem lesz egy emberölés megengedett cselekmény, mert elévült, attól megmarad bűncselek ménynek. Az üldözhetőség szűnik meg, és ezt az üldözhetőséget támasztjuk fel, ezért nem ütközik a "nullum crimen sine lege" elvébe, mert a bűncselekményi minőség, ez adott. Nemzetközi szerződést pedig
